A KIT közelmúltban közölt diagramokat az friss ODR-támogatásokkal kapcsolatban: link és link . Az adatokkal kapcsolatban megkérdeztük az illetékes főosztályvezetőt, Szóllás Pétert. Kérdéseinkre adott válaszait az alábbiakban közöljük:

"1. A minisztérium által döntéshozatalra használt ODR-adatok hogyan érhetők nyilvánosan el? (a diagramok forrásaként az ODR-portál adatait használta)
- Az ODR szolgáltató könyvtárai által küldött adatlapok alapján áll össze az az adatsor, amely alapján minden évben az ODR Kuratórium javaslatot tesz a kultúráért felelős államtitkár részére a keretösszeg felosztásáról. Tekintettel arra, hogy az adatbázis munkaanyagként hasznosult, nyilvánosságra hozatalának kérdése nem került elő, ugyanakkor a könyvtáros szakmán belüli párbeszéd, illetve a támogatások átláthatósága, a transzparencia érdekében az adatok nyilvánosságra hozhatók, adatvédelmi szabályokba nem ütközik. Az adatok nyilvános kezelése érdekében az EMMI a jövőben az adott évi, kizárólag országosan bonyolított ODR-szolgáltatási számok adatbázisát az OSZK Könyvtári Intézete honlapján nyilvánosságra hozza a tárgyévi adatszolgáltatások lezárulását követően.

2. Hogyan magyarázhatók a 2020. és a 2019. éves támogatások jelentős eltérései, különös tekintettel a Katona József Megyei Könyvtárra?
- Az ODR-szolgáltató könyvtáraknak nyújtott támogatások összegei a Korm. rendelet, az 1997. évi kulturális törvény, és a jogalkotói szándék figyelembevételével kizárólag az ODR rendszerén keresztül országosan bonyolított dokumentumszolgáltatásra szolgálnak. A kistelepülési ellátás során a dokumentumcserét az ellátó megyei hatókörű városi könyvtár állománya és az általa ellátott szolgáltató hely között a megyei hatókörű városi könyvtárak a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeren (KSZR) keresztül bonyolítják, amelyre a mindenkori költségvetési törvény biztosít célhoz kötötten forrást a költségvetés önkormányzati fejezetében. A megyei hatókörű városi könyvtárak kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása 2020. évben mindösszesen 2 094,2 millió forint. Az ellátó megyei hatókörű városi könyvtár állománya és az általa ellátott szolgáltató hely közötti dokumentumcsere központi költségvetési törvény szerinti, valamint az országos dokumentumellátás minisztériumi támogatása révén mind a megyén belüli kistelepülési, mind az országos dokumentumszolgáltatás megvalósul, és elkerülhető a kettős finanszírozás.
A korábbi évek alkalmával a kuratóriumok az összes könyvtárközi kölcsönzés adatait javasolták figyelembe venni, amely azonban tartalmazott olyan szolgáltatásokat is, amelyek az állami költségvetésből már finanszírozásra kerültek. Az idei évi ODR-kuratórium az adatok pontosítását kérte a megyei hatókörű városi könyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak esetében, hogy a kettős finanszírozás elkerülhető legyen, és kizárólag az országos szolgáltatások alapján kerüljenek támogatásra a könyvtárak. Alapelvként határozták meg, hogy csak az ODR-rendszeren keresztül bonyolított országos szolgáltatások darabszámát veszik figyelembe, illetve a sokat szolgáltató könyvtárak magasabb összegben kerüljenek támogatásra, az alacsony összegből gyarapító könyvtárak több támogatásban részesüljenek, így lehetővé váljon szolgáltatásaik fejlesztése. Nem számít ODR-teljesítésnek a megyei hatókörű városi könyvtárak KSZR-en belül nyújtott szolgáltatásait, hiszen azok nem országos szolgáltatások, finanszírozásukra pedig a KSZR évenkénti, központi költségvetésből történő támogatása szolgál. Ugyancsak nem számít a felsőoktatási könyvtárak esetében a felsőoktatási intézmény más szervezeti egysége számára teljesített dokumentumszolgáltatás, mivel ezek sem tekinthetők országos szolgáltatásnak. Emellett az elektronikus dokumentumküldés is szempont volt, hiszen a 21. századi szolgáltatásokat lehetőség szerint a digitális társadalom elvárásainak megfelelően kell biztosítani.
A keretösszeg diszkrimináció nélkül, igazságosan és egyenlően, a valódi teljesítményt figyelembe véve került szétosztásra a könyvtárak között, ezáltal biztosítva a magyar állampolgárok művelődéshez való alapvető jogát.

3. Mennyiben indokolt az akár több 100 e Ft-os egy dokumentumra jutó kölcsönzési / dokumentumszolgáltatási díj fenntartása?
- Az ODR valódi rendszer, amelynek számos összetevője van. A meghatározott összegek így nem csupán a dokumentumszolgáltatás díját tartalmazzák, hanem az ODR Kuratórium javaslatára más szempontok is súlyozásra kerültek, így az elektronikus szolgáltatások száma, illetve az állománygyarapításra fordított összeg. A jóváhagyott összegek révén a kisebb állományú, kevesebbet szolgáltató könyvtáraknak is lehetősége nyílik gyűjteményük fejlesztésére. A könyvtárak közötti összegfelosztás a tényleges teljesítések számának figyelembevételével arányosan finanszírozza az országos szolgáltatást végző könyvtárakat, a 21. századi elvárásokkal összhangban ösztönzi a digitális ellátást, és lehetővé teszi a kisebb keretösszegből gyarapító könyvtárak fejlődését.

4. Négy könyvtár akad, mely 2020-ban kapott ODR-támogatást, noha nem küldött dokumentumokat 2019-ben. Mennyiben indokolt e könyvárak támogatása?
- Az előző válasszal összefüggésben szintén a rendszerszerű működésre hívnám fel a figyelmet. A minisztérium számára leadott pályázati adatlapok szerint három könyvtár nem küldött dokumentumot a tavalyi évben. A szolgáltató könyvtárakat, amelyek nem küldtek dokumentumokat 2019-ben, a minimum összeg, adott esetben elvszerűen az ezen felüli támogatását az indokolja, hogy az EMMI ösztönözni szeretné az ODR-rendelet szerinti feladatok ellátását, a szolgáltatandó dokumentumok számának növelését, illetve a rendszer fenntartását és fejlesztését." - Szóllás Péter
főosztályvezető, EMMI, Könyvtári és Levéltári Főosztály