A hosszú élet során szerzett ismeretek meggyorsítják a tanulás és a megértés folyamatát. A közvélekedéssel ellentétben tanulni minden korosztálynak érdemes? az egészséges időskorúak a fiataloknál gyorsabban és célszerűbben oldhatnak meg számos feladatot.

A Harvard-egyetem pszichológus kutatói ennek igazolására főiskolai hallgatóival és hatvan évnél idősebb felnőttekkel érdekes igazoló kísérletet végzett. Többoldalas szöveget kellett gyorsan végigolvasniuk és felismerni a sorok közé becsempészett, a mondanivalóhoz nem tartozó kakukktojás-szavakat. Azután azokat ki kellett onnan gyűjteniük és a helyükre egy, a szöveget helyessé kiegészítőt beilleszteniük. Végül meg kellett határozniuk, hogy az idegen szavak milyen okból kerülhettek oda. A végigolvasással és a hibás, nem odavaló szavak kijelölésével a főiskolai hallgatók jóval hamarabb végeztek. Ám az oda való újak kitalálásában és beillesztésében, majd a kiemeltek odakerülése okának kiagyalásában az idősebbek voltak gyorsabbak. Olyannyira, hogy a teljes feladatot végül is jóval hamarabb oldották meg.
Az ok: az idősek már ismert és tárolt szókincse és a tárgykörökre vonatkozó ismerete természetesen jóval gazdagabb, mint az ismereteket csak most tanuló, gyakorlatban még kevéssé alkalmazó fiataloké.
Alaposabban vizsgálva a különösen gyengén teljesítő fiatalokról kiderült, hogy a homloki agykérgüket, a cortexüket korábban valamilyen külső ok, például baleseti sérülés, vagy betegség károsította.
A torontói egyetem (Kanada) pszichológusainak a tapasztalatai is hasonlóak.

Vagyis az idősebbek bizonyos tennivalókra vonatkozó utasításokat a fiataloknál lassabban értenek meg, ám a "parancs" helyesen végrehajtásának módját - emlékezve hasonló megoldást kívánó korábbi eseteikre - nemcsak gyorsabban, hanem célszerűbben is határozták meg.