A magyar felnőtt lakosság 42 százaléka tavaly nem olvasott könyvet. Röpke három év alatt a másfélszeresére növekedett a 'könyvkerülők' aránya: 2002-ben ugyanis a népességnek még csak 27 százaléka nem vett kezébe könyvet -- állítja a Társadalomkutatási Intézet Rt. reprezentatív vizsgálataira hivatkozva. A rendszeresen olvasók száma az elmúlt három évben ugyancsak visszaesett, éspedig 32 százalékról 24 százalékra. A nagykorú népesség tagjai közül tavaly egyébként minden hetedik személy (15 százalék) olvasott el havonta átlagosan egy könyvet. A 'könyvmolyok' főként a nők és az idősebbek közül kerülnek ki. A regionális adatok szerint a könyvfogyasztás Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön a legmagasabb. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének egy 2003. őszi felmérése ezzel szemben azt jelezte, hogy a Dél-Alföldön kétszer akkora a könyvet nem forgatók aránya (29 százalék), mint a központi régióban (15 százalék). A betűéhség a legkevésbé az Észak-Alföldre jellemző, ott a 14-70 év közötti népesség 38 százaléka nem vesz kezébe könyvet. A szociológusok nem kevesebb mint hat típusát különböztették meg a hazai olvasóknak. A könyvfogyasztók 14 százaléka szerintük 'mindenevő', míg 16 százaléka az érzelmes, 12 százaléka pedig a kalandregények hívének számít. További 5 százalékot 'intenzív sztorikeresőnek' kereszteltek el a kutatók, az idetartozók átlagosan 42 könyvet 'falnak fel' egy év alatt. Egy újabb csoport a praktikus információkra vevő (14 százalék), míg a maradék közel 40 százaléknyi 'kocaolvasó' többség főként a hobbikönyveket és a könnyű irodalmat kedveli. - F: jún. 7.