Ha a könyvtárak stratégiájába nem is szólhat bele az, akiért a rendszer van, ha a beszerzést csak kis mértékben irányítja a használó, ha a könyvtárost nem a használó minősíti, van egy terület, amelyen megvalósul a könyvtár 2.0 koncepciója. (MG)
- Pőcze Márta, az Óbudai Platán Könyvtár igazgatója elmondta, a III. kerületben olyan helyekre telepítették a polcokat, ahol valamelyik önkormányzati intézmény a közelben van, így a kollégák könnyedén rájuk tudnak nézni. Kamera csak a szekrények környékén van, bennük nincsen - mondja Pőcze, aki arról is mesél, hogy mostanra látják, hogy valóban elkezdett működni a könyves becsületkassza: egyre kevesebbszer kell nekik tölteniük a szekrényeket. "Kisebb rongálások voltak már, például betörték az ablakot, de komolyabb esettel még nem találkoztunk. Az intézmény dolgozói tartalmilag nem szabályozzák a könyveket, de ha bekerül egy-egy kisebb kerámia dísztárgy vagy csipketerítő, azt kiveszik, mert nem ez a lényege a könyvszekrény működésének." "Nem nézzük, hogy milyen jellegű könyvek vannak bent, de ami ázott, penészes, azt természetesen kivesszük."
A Wekerlei Kultúrház és Könyvtár igazgatójától megtudtuk, hogy a 2012 februárjától működő könyvszekrény úgy játszik közösségépítő szerepet a környéken lakók életében, hogy az egyetlen felmerülő költséget az évente egyszeri festés jelenti. A helyiek annyira vigyáznak a bódéra, hogy rongálás mindössze egyszer történt a több mint öt év alatt, akkor is csak egy kisebb feliratot kellett eltávolítani. Ellenben annyira a lakosok szívéhez nőtt a kezdeményezés, hogy abban a két hétben, amikor zárva tart a könyvtár, önkéntesek nyitják-zárják a szekrényt - és arra is volt már példa, hogy mire a könyvtárosok észbe kaptak egy esőzésnél, a járókelők már gondoskodtak az ajtók becsukásáról.