Nagyot ment a Qubit portál Oodi könyvtárat bemutató cikke. Azért érdekes ez számunkra, könyvtárosok számára, mert nem mi meséljük el a könyvtárban rejlő lehetőségeket. A cikk szerzője felvázolja, hogy milyen környezetben születhet meg a mai csúcskönyvtár, azaz milyen a könyvtár szempontjából (is) ideális társadalmi környezet. Nézzünk néhány árulkodó kijelentést a cikkből. (MG)

- ...ami nem is igazán könyvek tárolására és kölcsönzésére kialakított épület, sokkal inkább egy nagy felnőtt játszótér, ami átadása óta az instagrammolható háttereket vadászó turistaközönség kedvelt célpontjává vált.

- Finnország nem grandiózus tűzijátékkal, hanem egy igazi, 21. századi közösségi könyvtárral lepte meg polgárait az ország Oroszországtól való függetlenedésének századik évfordulóján, 2018. december 5-én.

- Az, hogy a használók igényeit tartják szem előtt, nem csak szöveg. "Üzletemberek, kisbabás családok, diákok, hajlék nélkül élők - mindenki befér ugyanazok közé a falak közé, és igyekszünk mindenkinek rá szabott szolgáltatásokat nyújtani" nyilatkozta Anna-Maria Soininvaara, a könyvtár igazgatója idén januárban a Guardiannek. És ezt tényleg nem csak úgy mondják.

- Na de mennyibe kerül mindez a finneknek? Helsinki önkormányzata 2015-ben döntötte el, hogy a város fogja finanszírozni az Oodi megépítését, de a finn állam is hozzájárult a projekthez 30 millió euróval, vagyis körülbelül 11 milliárd forinttal. A teljes költség 98 millió eurót, vagyis körülbelül 38,5 milliárd forintot tett ki (összehasonlításképp: az idén nyáron átadott budapesti Nemzeti Atlétikai Központ közel 250 milliárd forintba került). Ebbe beleszámolják azt is, hogy az olvasók és az egyéb szolgáltatások majdani használóit is aktívan bevonták az építési folyamatba, és közösségi költségvetés-tervezés során döntöttek arról, milyen technológiákat és hogyan vonjanak be az Oodi életébe, hogy tényleg az legyen a könyvtárban, amit aztán a betérők használni fognak.

- A könyvtár nevét is közösen találták ki a finnek. 2016 októberében írták ki a névválasztási pályázatot, amire 1600 különböző névjavaslat érkezett. Ebből választotta ki a zsűri az Oodit, ami ódát jelent finnül.

- A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének térképe szerint a körülbelül 5,5 milliós országban 2020-ban 2,6 millió embernek volt könyvtári tagsági igazolványa, és 77,7 milliószor kölcsönöztek ki könyveket. Az elérhető adatok szerint a csaknem kétszer népesebb Magyarországon ezek a számok 2,1 millió könyvtári tagságot és 6,4 millió kölcsönzést jelentenek, és az utóbbi számot is inkább az iskolai könyvtárhasználat (5,5 millió kölcsönzés) dobja meg.