A "Vocational Awe" (kb. a hivatás iránti áhítat, gyakran a "hivatás szentsége") fogalmát a 2026 január végén 37 évesen elhunyt könyvtáros, Fobazi Ettarh vezette be 2018-ban az In the Library with the Lead Pipe folyóiratban megjelent "A hivatás szentsége és a könyvtárosság: hazugságok önmagunknak" (Vocational Awe and Librarianship: The Lies We Tell Ourselves cikkében link . [Lásd még Hajnal Ward Judit cikkét, KIT 2026/6. sz. (link ].

Ettarh nem azt mondja, hogy nem szabad szeretnünk a munkánkat! Életünk nagy részét munkahelyen töltjük, ezért legyen az olyan hely, ahol jól érezzük magunkat. Csapda az a gondolat, hogy a könyvtárak természetüknél fogva szent intézmények, arra késztetve az alkalmazottakat, hogy a küldetés érdekében feláldozzák saját jólétüket link . A munkánk iránti őszinte törődésünket a szakmai elkötelezettség olyan mechanizmussá alakítja, amely arra késztet, hogy elfogadjunk elfogadhatatlan feltételeket is. Mindez az ellenállás az elkötelezettség hiányához vezethet. Vagy hogy a pihenés önzés. Hogy identitásunk és a munkánk egy és ugyanaz. A munkánkból fakadó boldogság nem is igazi boldogság, hanem áhítat. Az áhítat azonban nem csak csodálatról és a szépségről szól, hanem a félelemről és a rettegésről is.

Képesnek kell lennünk arra, hogy megéljük és megőrizzük a munkánk örömét, ugyanakkor nem engedhetjük, hogy ez felhatalmazást adjon a visszaélésekre és az önfeláldozásra. Ha nyílt támadásnak vagyunk kitéve, akkor is megóvhatjuk ezt a boldogságot. A munkánk szenvedély, amit nem kell feladni. A könyvtárosi identitás nem 24/7-es identitás. Teljes ember vagy, és a munka nem tölti ki egész lényedet. Tehát a fizikai és mentális jólléted érdekében óvd a saját idődet, pl. vedd ki a szabadságaidat, este 11 óra után már ne válaszolj e-mailekre stb. Hosszú táv: a könyvtári pályafutás hosszú, ezért be kell osztani az erődet. Az intézmény folyamatosan követelni fog. Neked kell eldöntened, mikor elég az elég.

Őrizd meg azokat a valós pillanatokat, amelyek értelmet adnak a munkánknak! A tartós örömhöz határok, munkán kívüli identitás, és az intézmény iránti kritikus szemlélet szükséges - miközben dolgozunk. Jogod van itt értelmet találni, mindaddig, amíg nem kell feláldoznod magad az intézménynek azért, hogy ezt megtedd. (Hivatkozásokkal, ajánlott irodalommal kiegészítve ref.: Szabó Eszter)