Ausztriában a plébániai könyvtárakban dolgozó önkéntes (és részmunkaidős) könyvtárosok rendszere azért nem csap át amatőrizmusba, mert az állam és az egyház közösen egy rendkívül strukturált, országosan elismert felnőttképzési hálózatot és egy ehhez kötött motivációs/finanszírozási rendszert épített ki köréjük. Ez a modell Európa-szerte egyedülálló, és a sikerének három fő pillére van.

1. Az intézményesített képzési rendszer - Az önkéntes könyvtárosokat nem csupán "betanítják" a helyszínen, hanem formális, államilag elismert oktatásban részesítik, amelyet az Osztrák Könyvtári Szövetség (BVÖ) és a Katolikus Könyvtárak Szervezete (ÖBW) közösen koordinál. A bifeb központja: A képzések emblematikus helyszíne a szövetségi felnőttképzési intézet (bifeb) a festői Wolfgangsee partján (Strobl). Ide utaznak el az önkéntesek az ország minden pontjáról intenzív, bentlakásos kurzusokra. Ez már önmagában egyfajta jutalom és csapatépítő élmény. - A KIT által megkérdezett Bad Isch-i önkéntes könyvtárosok szemmel láthatóan élménynek írták le a továbbképzéseket.

Az oktatás moduláris: a képzés (Ausbildung für ehren- und nebenamtliche BibliothekarInnen) általában három modulból áll, amelyek lefedik a modern könyvtárügy minden elemét: állományépítés, pr és marketing, rendezvényszervezés, médiajog és digitális kompetenciák. A kurzusok díját, a szállást és az utazást a legtöbb esetben a fenntartó (a plébánia, az önkormányzat vagy az egyházmegye) állja, így az önkéntes egy magas színvonalú, a civil életben is hasznosítható felnőttképzést kap ingyen a munkájáért cserébe. (Gemini, MG)