A közelmúltban megjelent "Strengthening Europe through Public Libraries" (Európa megerősítése a közkönyvtárak révén) című 160 oldalas uniós jelentés - amelyet a holland Klaas Gommers (VOB) vezetésével 30 szakértő állított össze - rámutat: a döntéshozók strukturálisan alulértékelik és alulhasznosítják a könyvtárakat. Mark Deckers szerint a holland könyvtárügy sokat tanulhat a dokumentumból (amely közel 100 európai jó gyakorlatot mutat be, pl. a biblioterápiát alkalmazó Libraries of Emotions hálózatot), és a tapasztalatokat érdemes beépíteni a 2027 után megújítandó holland Országos Könyvtári Megállapodásba (Bibliotheekconvenant).

Míg a holland egyezmény jelenleg három fő feladatra fókuszál (olvasottság, részvétel az információs társadalomban, élethosszig tartó tanulás), az európai jelentés tíz társadalmi kihívást azonosít. Deckers ebből öt olyan területet emel ki, ahol a holland ? és a nemzetközi ? könyvtárügynek érdemes "nagyobb kabátot vennie", és bátrabban pozícionálnia magát:
1. Társadalmi kohézió és a magány elleni küzdelem: Míg a holland dokumentum csak találkozóhelyként említi a könyvtárakat, az európai jelentés egyértelmű közösségi csomópontként (community hub) definiálja őket, amelyeknek aktív és pótolhatatlan szerepük van a magány csökkentésében, a bevándorlók integrációjában és a sérülékeny csoportok támogatásában.
2. Térségfejlesztés (városon és vidéken): Egy új könyvtárépület nem csupán egy szolgáltatás befogadóhelye, hanem katalizátor. Az európai szemlélet szerint a könyvtári beruházásokat kifejezetten a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a térségfejlesztés motorjaként kell értelmezni, amely felpezsdíti a környezetét.
3. Gazdasági fejlesztés: A könyvtárak digitális alapkompetencia-fejlesztési programjait sokkal szorosabban össze kellene kötni a helyi munkaerőpiaccal. A könyvtár a gazdasági önállósodás, a munkakeresés és a vállalkozásindítás laza, alacsony küszöbű (laagdrempelig) infrastruktúrájává válhat.
4. A demokrácia keményvonalas infrastruktúrája: A holland megállapodás szerint a könyvtár hozzájárul a demokráciához. Az EU-s jelentés sokkal határozottabb: a könyvtár maga a demokrácia alapinfrastruktúrája - a szabad vita, a tudás és a demokratikus készségek elsajátításának biztonságos tere, amelyet kurzusokkal, vitákkal és civil kezdeményezések befogadásával kell erősíteni.
5. Esszenciális szociális védőháló krízishelyzetben: Az elmúlt évek háborúi és természeti katasztrófái rávilágítottak: a könyvtárak alapvető szociális infrastruktúraként működnek válságok idején. Képesek azonnal reagálni a helyi igényekre, teret biztosítva a menedéknek, a tájékoztatásnak és a mentális helyreállításnak. Ez az ?ellenállóképességi? (resilience) szerepkör eddig hiányzott a hazai stratégiákból.

A holland szakértő konklúziója: a törvényi minimumok (ellátási kötelezettség) teljesítése nem a végcél, hanem csak a kezdet. Az uniós jelentés - amely hamarosan holland fordításban is elérhető lesz - pontosan megmutatja, milyen ambiciózus irányokba fejlődhet tovább a könyvtári szakma.