A szakmai alapokkal tisztában lenni - semmi különöset nem jelent (a szakmán belül). Ezt Herzberg kéttényezős-elmélete szerint ezt nevezhetjük higiéniás tényezőnek is. Az ismeretekben ezen felül állnak az elmélet szerint az ún. motivációs tényezők. Ezek már azok az ismeretek, amelyek megkülönböztetik az embert, vagy szervezetet. Ebben rejlik másokhoz képest a versenyelőny is.

Visszatérve a pávafarokra: a pávahímnek veszélyes terhet jelentenek a színpompás farktollak. Minél nagyobb, tetszetősebb, annál könnyebben eshet áldozatul a ragadozóknak. Az életen át tartó megpróbáltatás mellett van azonban egy-egy kitüntetett életesemény, mely megéri a veszélyt és fáradságot: amikor a tojók előtt pózol. Minél szebbek, nagyobbak a farktollai, annál nagyobb lehet a sikere. Ezt a jelenséget hívjuk pávafarok-hatásnak.

A pávafarok jelenti azt a tudást, amely szerteágazó, és megszerzésük az alapismeretekhez képest többletráfordítást igényel. Saját környezetünkben mindaz, ami szokatlan, izgalmas asszociációkhoz segít. Amiben többek lehetünk; amivel kiemelkedhetünk.

A könyvtárban ide tartozik:
1. a könyvtáros nemkönyvtári ismeretei, melyekkel kilát a könyvtár falai közül, ami az izgalmasabb innovációkhoz vezet
2. a könyvtár által a használóknak biztosított versenyelőny: állományában és a könyvtáros tájékoztató tudásában rejlő potenciál, amely túlmutat a használó szorosabban értelmezett érdeklődési körén. Ez a használó lehetséges extra nyeresége. (MG)