Hogyan tudnának jobban reagálni a könyvtárak a 21. század politikai, társadalmi, gazdasági és oktatási változásaira? Emellett: hogyan járulhat hozzá a nyilvánosság kiterjesztett koncepciója a demokrácia megújulásához. A könyvtár "diagnosztikai ablakot" nyit a társadalomra. Ezen át láthatjuk, hogy a polgárok mennyire férnek hozzá a társadalomban való boldoguláshoz szükséges forrásokhoz. Megmutatja, hogy a társadalmi sokszínűséget - pl. a peremhelyzetet, kisebbségi létet - hogyan dolgozzák fel és intézményesítik. A szerzők először az USA történelmébe ágyazva vizsgálják a könyvtárakat, amelyeket a fekete (kisebbségi) közszférák alapjának tekintenek. A Kentucky állambeli Louisville-ben 1905-ben nyílt meg az ország első, teljes körű szolgáltatást nyújtó nyilvános könyvtára, a Western Colored Branch, amely nyitva állt a feketék előtt is. E könyvtár személyzete is feketékből állt. Az intézmény egy magánházban működött.

- Egy malawi fiú szélmalmokról szóló könyvet vett ki a helyi könyvtárból. Akkora hatással volt rá, hogy felnőttként beiratkozott az USA egyik nívós egyetemére. E példa bizakodásra ad okot a könyvekhez való hozzáférés terén, ugyanakkor nem szól a könyvtári szolgáltatások rendszeres megtagadásából eredő károkról. Megjegyzés: Noha a feketék könyvtárhoz való hozzáférését és a fekete (ill. kisebbségi) könyvtárosok foglalkoztatását a kezdetektől napjainkig elemzik a szerzők, mi a fekete könyvtároshallgatók diszkriminálására fókuszálunk. Ez utóbbira egy példa: 2018-ban Juán-Pabló González végzős könyvtáros hallgatóra rendőrséget hívtak, amikor az Amerikai Katolikus Egyetem jogi könyvtárában tanult Washingtonban. Ennek ellenére Gonzalez MLIS diplomát szerzett és orvosi könyvtárosként kapott állást a Howard Egyetem Louis Stokes Egészségtudományi Könyvtárában.
- Az illinois-i Evanston és Skokie könyvtáraiban probléma, hogy a fehér könyvtárosnők nem ismerik a fekete férfiak megnyilvánulásait. Fenyegetőnek látják őket, ezért a feketékre rendőrséget, "fegyveres erőket" hívnak. A fekete férfiak nem élvezhetik a könyvtári tereket fenyegetés nélkül.

Megoldási lehetőségek:
1. A fizikai bejutás megtagadása helyett: a) Hívjunk meg közösségi szervezeteket! b) közösségi kapcsolatfelvétel más társadalmi-kulturális intézményeken keresztül.
2. Könyvtárban tartózkodás jogának megkérdőjelezése helyett: a) Ismerjük meg a látogatókat! b) Pozitív benyomást keltsünk!
3. Rendőrség kihívása, emberek eltávolítása helyett: a) a biztonságiak kiképzése az ügyfelekkel való együttműködésre; a személyzet tekintse magát semlegesnek az ügyfelekkel való interakcióban; b) általános egészségügyi kezdeményezések, fórumok támogatása (Megjegyzés: kapcsolatfelvétel az egészségügyi, szociális gondozói szférával).
4. A könyvtári terekből kitiltás helyett: kezdeményezzünk konkrét közösségi igényeket elégítő fórumokat (pl. adóbevallás segítése tanfolyamokkal, ételkészítés stb.)

A diszkrimináció többdimenziós az információhoz való hozzáférés terén. A társadalmi igazságosságért folytatott harc több mint szlogen. Ehhez a könyvtáraknak:
1. országszerte át kell alakítani kultúrájukat
2. meg kell változtatni az alacsony jövedelmű használókat hátrányosan érintő irányelveket
3. a könyvtári rendszerek alapértékeinek és küldetésének részévé kell tenni a méltányosságot és a befogadást. (ref.: Szabó Eszter)