A magyar diákok a tíz évvel ezelőtti eredményeikhez képest matematikában visszaestek, szövegértésben viszont javítottak, ugyanakkor eredményeik átlaga alatta marad az OECD-országok átlagának. Összességében örvendetes tendencia, hogy olvasási szövegértésben az első, 2000-es méréshez (480 pont) képest nyolc pontot javítottak a magyar 15 évesek, igaz, 2009-hez képest (494 pont), nem szignifikánsan, rontottak. Természettudományban tartották az előző felmérés idején elért eredményt (494 pont), igaz ez tíz ponttal kevesebb, mint amikor 2006-ban először volt a természettudomány súlyponti terület. (HVG)
-- olvasás/szövegértés. 2009-ben 494 pontot értek el a magyar 15 évesek átlagosan, ezzel kicsit az OECD-átlag (493) fölött voltunk akkor. Ezt a szintet nem sikerült tartani, tavaly már csak 488 pontot értek el a magyar diákok. Közben viszont az OECD-átlag emelkedett, 496 pontra. Ettől most messze elmaradtunk.
Magyar diákok átlageredményei: 2006: 482 pont, 2009: 494 pont, 2012: 488 pont. A gyengén teljesítők aránya Bulgáriában (39.4 százalék), Romániában (37.3) és Cipruson (32,8) a legmagasabb. Hozzájuk képest a magyar 19,7 százalék nem rossz arány. Magunkhoz képest viszont gyengültünk, a 2009-eshez képest 2,1 százalékponttal. A célkitűzés, hogy 15 százalék alá vigyék a szöveget gyengén értők arányát, ettől most távolodtunk. Hét ország van a limit alatt, tíz ország javított az eredményein. Velünk együtt pedig a következő országok teljesítettek rosszabbul, mint három éve: Szlovákia, Svédország, Finnország, Portugália, Görögország, Izland és Norvégia.
Ha nálunk nem is, összességében egyébként kedvező a trend, 23,1%-ról (2006) 19,7%-ra (2009), majd 17,8%-ra (2012) esett vissza a gyengén teljesítők aránya. A jelentés szerint ha e trend tovább folytatódik, 2020-ra megvalósulhat a 15%-os célkitűzés. (!!!)