A TMT rövidesen megjelenő 11. számában olvasható: a lélektan legújabb fejlődése komolyan felveti a kognitív és affektív folyamatok korábbi merev szétválasztásának tarthatatlanságát. Érzelem és gondolat igenis határozott kölcsönhatásban áll egymással. Ilyen megközelítésből kiindulva vizsgálható a gépi keresés úgy is, mint egyfajta előadói szereplés vagy fellépés. Akár az atléta versenyzése vagy a zenész fellépése. Mindezen esetekben rendkívül magasan képzett, minden készséget és képességet felvonultató "profikról" van szó, - akiknél mégis komoly szerephez jut a lelki-érzelmi diszponáltság. Nem véletlenül fordul elő, hogy elit sportolók felkészítésében pszichológus is részt vállal, segítve az esetleges érzelmi akadályok leküzdését a verseny során. A cikk főbb vizsgálati témái: a motiváció, az izgalom, a figyelem, az önbizalom. Leírja ezek hatásait és kezelésükre is tanácsokat ad. Pl.: "A motiváltságot általában pozitív elemként értelmezik, ám nem ritka a túlzott motiváltság negatív hatása. Például, ha a keresést végző szakember minél előbbi, minél jobb végeredményre törekszik, ez akár gátolhatja a hosszabb folyamat sikeres végrehajtását. Az izgalmi állapot vizsgálatai azt mutatták ki, hogy leggyakrabban egy fordított U-betűre emlékeztető módon megy végbe a folyamat (kezdeti emelkedő szakasz után előbb-utóbb visszaesés következik be), tehát a kereső szakember teljesítménye egy idő után csökkenni kezd. Jobb eredményre lehet számítani, ha az izgalmi állapot egyfajta közepes szinten stabilizálódik..."