Egészségügyi információ, szakkönyvtár, az orvos is ember... - többfelől közelíthetünk a címben feltett kérdésre. Strukturális erőszak kapcsán megismerhetjük, hogy a rendszer azokat az embereket lehetetleníti el, akik javítani tudnának a helyzeten. A segíteni a segítőket attitűd pontosan ennek az ellentéte. Egyben társadalmi ügy: végülis a mi bőrünkről, mindannyiunkéról van szó... - A társadalmi ügyek kezelése lesz a KIT-műhely egyik témája az MKE idei vándorgyűlésén (júl. 9.-12.). (MG)

"A járvány előtt ritkán láttak síró sebész főorvosokat" - a magyar orvosok nagy része ma is szakértői segítségre szorulna. Eleinte tapssal és adományokkal köszönték meg áldozatvállalásukat, később rajtuk csattant a járvány frusztrációja. Az orvosoknak a Covid után sem volt idejük hátradőlni, sem feldolgozni a járvány okozta traumát - azt is elvárták tőlük, hogy a korábbinál is nagyobb fordulatszámon kezdjék meg a járvány idején elmaradt ellátások pótlását. Megviselt egészségügyi személyzettel, hozzá nem értő irányítással fordulunk rá egy esetleges következő világjárványra.

Egy vidéki kórházban dolgozó orvos: "a Harvard egyetem tett elérhetővé egy lélegeztetéssel kapcsolatos online kurzust, az egyik hétvégén azt csináltam végig, hogy kicsit képbe kerüljek. ... A MOK lapunk kérdésére úgy fogalmazott: minden, már lezárt vizsgálat eredménye abba az irányba mutat, hogy a magyar orvosok jelentős része nemcsak több pihenésre, a magánélet és munka egyensúlyának javítására, de kifejezett szakértői segítségre is szorulna. Ezalatt - ahogy fogalmaztak - nem feltétlenül a mentális betegség diagnózisát kell érteni, hanem a személyiség, illetve a hivatáshoz való viszony hosszabb távon is ható sérülését.

Spányik András pszichoterapeuta szakorvos szerint Magyarország abból a szempontból is lemaradásban van, hogy az irányítók fejében alig-alig jelenik meg a gondolat, mennyire fontos az egészségügyben dolgozók mentális egészsége, pedig más országokban erre már külön szakemberek és külön programok léteznek. "Itthon ezzel szemben nincsenek átfogó mérések, intézkedések, pedig a mentális teher tizedeli a dolgozókat, magas a körükben az addikciók aránya, sok a rossz családi háttér; az öngyilkosság, a depresszió és szorongásos kórképek aránya pedig meghaladja az átlag populációét. Ezt az sem segíti, hogy Magyarországon még mindig a macsó orvos a jó orvos, aki minden körülmények között elrejti érzéseit" - mondta. Spányik szerint megoldás lehetne, ha minden kórházban lennének olyan külső szakemberek, akiket kifejezetten erre alkalmaznak, és sokat segíthetnek a néhány kórházban már kipróbált Bálint-csoportok link is. A másik fontos feladat az edukáció lenne. "Ez a befektetés az államnak is megérné, hiszen csökkentené a dolgozók elvándorlását, a betegszabadságaikat, és az orvos-beteg kapcsolaton is javít" - mondta.