Sok esetben (az érzelmeket is felkavaró) viták tárgya, hogy megvalósítható-e a semlegesség a könyvtárban, illetve hogyan hat az a könyvtárosok munkájára. Az ezzel kapcsolatos felmérést 540 amerikai könyvtáros töltötte ki 40 különböző államból. A válaszadók 26%-a könyvtárigazgató, 17%-uk olvasószolgálati könyvtáros volt, a többiek egyéb munkakörben dolgoztak.
A munkakörtől, a végzettségtől és a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a könyvtárosok döntő többsége (68%) a semlegességet az információszolgáltatás objektív jellegével azonosította. A fogalmat
- 12% a pártatlansággal
- 9% az elfogulatlansággal
- 5% a véleménynyilvánítás hiányával társította
- 5% egyéb meghatározást adott.
A résztvevők 82%-a válaszolt úgy, hogy a semlegességre "gyakran" vagy "mindig" gondol a gyűjteményfejlesztés során. 71% gondol a semlegességre "gyakran" vagy "mindig" a programok tervezésekor és lebonyolításakor, 67% a kapcsolatépítés során, és 66% a kölcsönzőpultnál. A válaszadóktól azt is kérték, hogy megadott forgatókönyvek alapján döntsék el, hogy a bennük leírtak a semlegességet képviselik-e. Megjegyzendő, hogy ezzel nem arra kérdeztek rá, hogy mennyire értenek egyet a forgatókönyvekkel, hanem arra, hogy szerintük a cselekvések semlegességet mutatnak-e. Azt a forgatókönyvet, amikor például egy olvasó megjegyzést tesz egy bizonyos politikusról és a könyvtáros nem nyilvánít erről véleményt, a válaszadók 87%-a a semlegesség jelének találta. 79% azt is semlegességnek tekintette, ha ugyanebben a témában az olvasó megkérdezi a könyvtáros véleményét, aki azonban úgy dönt, hogy erről nem nyilatkozik. A többi forgatókönyv esetén alacsonyabb volt az azokat a semlegességgel azonosítók arányszáma, csökkenő sorrendben:
- bal- és jobboldali irányultságú könyvek beszerzése (67%)
- rendőri erőszakot és rendőri segítségnyújtást bemutató könyvek kihelyezése (53%)
- fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport találkozójának engedélyezése (28%)
- egy klímaváltozásról szóló rendezvény elutasítása (8%).
Hasonlóan alakult az egyes forgatókönyvekkel való egyetértés aránya is. Mindez arra enged következtetni, hogy a könyvtárosok a különböző helyzetekben és munkafeladatokban különböző mértékben érzik úgy, hogy semlegesnek kell lenniük. (Semlegesség a nyilvános könyvtárakban: hogyan határozzuk meg egyik alapértékünket?; ref.: Koltay T.)