Szinte minden könyvtár jelen van a közösségi médiában, de nem mindenki kezeli azt jól. A Bajor Állami Könyvtár (BSB) link két közönségkapcsolatokért felelős munkatársa számolt be róla egy interjúban, hogy ők hogy viszik sikerre ezt a szolgáltatást. Facebookon 11 ezer követőjük van, Instagramon pedig 3700 követőjük, ami sikeresnek tekinthető ezen a területen.

A két szakember szerint a közösségi médiában azért is fontos jelen lenni, mert bizonyos korosztályok már csak így érhetők el. Már nem működik a sajtón vagy a könyvtári hírlevélen keresztüli elérés - sem hagyományos, sem online formában. Bár a hagyományos kommunikáció nem fog eltűnni a közeljövőben, de egyre nagyobb területet foglal el a közösségi média.
Ezen kommunikációs során a BSB célja minél több információt átadni a könyvtár szolgáltatásairól, állományáról. A lényeg, hogy minél inkább felkeltsék az érdeklődést a könyvtár iránt. Egyaránt igaz ez a helyi, regionális gyűjtemény bemutatására, és a nemzetközi kutatók bevonzására az állomány többi részének bemutatásával. Az érintett szakmai közösségekből igyekeznek hálózatot formálni. Az intézmény Németország vezető digitális könyvtára címet szeretné elérni.

A könyvtár jelenleg összesen 5 közösségi média felületen van jelen, ahol különböző tartalmakat kommunikál, eltérő célcsoportoknak:
- Twitter (2009 óta): szakmai közösségeknek, tematikusan kapcsolódó intézményeknek, sajtó és média képviselőinek szól.
- Instagram (2016 óta): fiatalabb (20-35 éves) korcsoportot szeretné elérni.
- Facebook (2009 óta): a 30-55 év közötti korosztályt célozza meg. A könyvtár használóit és a szélesebb, kultúra iránt fogékony közösséget egyaránt.
- YouTube (2009 óta): általánosságban a 16 év feletti, digitális világban jelenlévő felhasználóknak szól. Videók elérhetők például könyvtárhasználatról, új alkalmazásról, a könyvtár gyűjteményének kincseiről.
- Flickr (2007 óta): a hálózatépítés helyett inkább a dokumentálásról szól, például az épület és az aktuális kiállítások posztereinek gyűjteményéről.

A vállalati könyvtári cssatornákon kívül több speciális csatorna is működik a különböző ágazatok, projektek, információs szolgáltatások szakértőinek segítségével. A speciális csoportokat ugyanis így könnyebben el lehet érni, mint általános csatornákon. Ráadásul a BSB közösségi médiafelelőseinek sincs meg a szükséges mélységű tudása minden speciális témában.
Az általános kommunikációs csapat is együttműködik a részlegekkel (kijelölt kapcsolattartóikkal), begyűjti és publikálja a fontos információkat. Ezenkívül követik más kulturális és felsőoktatási intézmények könyvtári híreit is, és ezeket is megosztják saját megjegyzésekkel az oldalukon. Továbbá nyilvántartják a évfordulókat, jubileumokat és nagyobb eseményeket, hogy erről is írjanak az oldalon. Átnézik a könyvtár más kommunikációs anyagait, hogy arra is hivatkozzanak. Összefoglalva, úgy működik a BSB közönségkapcsolati divíziója, mint egy kisebb hírszerkesztőség.

Sok megtekintést hozott, azaz kifejezetten érdekelte a közösséget például az ukrajnai háborúról szóló kommentált események, az ukrajnai kulturális örökség bemutatása. A Facebookon sokan rácsodálkoztak az Ottheinrich Bibliára és a II. Erzsébet királynőről szóló archív fotósorazatra.
Érdemes folyamatosan elemezni a közösségi média kommunikációt, hogy lássuk, mi érdekli a közönséget. Nem csak a tartalommal, hanem a formátummal kapacsolatban is. Például Twitteren és Facebookon a fotók jól működnek, de a videók nem. Az Instagramon a rövid videós Reels formátum kezd jó eléréseket hozni. Figyelembe kell venni a többi népszerű felületet is, pl. TikTok. De ha kevés az erőforrás, akkor érdemes a "kevesebb több" elvet követni. (ref.: Habók Lilla)