A mai tudósok döntő többsége a specialista, kevésbé generalista. Ennek tudományszociológiai és pszichológiai magyarázata van. A generalisták képesek nagyobb, átfogóbb kérdéseket is tudományos igénnyel vizsgálni, arra hihető választ adni a specialisták alkotta -- önmagukban is értékes -- mozaikok összeillesztésével. Ha tudományos eredménynek vesszük addig senki által nem vizsgált kérdések feltevését, és találunk rá (az adott pillanatban) igaznak vélt választ, vagy mások kérdéseire adunk új, feleletet vagy cáfolatot, akkor a mozaikkockák összeillesztése (szintézisalkotás) is belefér a tudományosság kritériumába. Rewiew-t, összefoglalást generalista tudós képes alkotni. Erre vonatkozóan sokszor nem igaz az a vélekedés, hogy ez nem vezethet új tudományos eredményekre. Az összefoglaló művek tekintélyes részére nem igaz ez az állítás, mert az addigi eredmények kritikai áttekintése és összegzése nyomán -- vagyis a mozaikkockák kiválogatása és összeillesztése által -- sok esetben minőségileg új ismereteket nyújtanak. Generalista szerepek:
- Generalista tanító: nélkülözhetetlen a tudományos ismeretek átadásában és széles körű ismertté tételében, ill. felsőoktatási tankönyvek, segédtankönyvek írójaként, továbbá ismeretterjesztő írások szerzőjeként.
- A generalista iránymutató: specialistákat segíti, hiszen figyelemreméltó (rész)kérdéseket tud találni, releváns (tudományosan vizsgálható) kérdéseket tud megfogalmazni tágabb nézőpontból.
- A generalista tolmács: a különböző tudományos nyelvek beszélője, eltérő szakzsargonok tolmácsa multidiszciplináris kutatócsoportokban.
A szerző egyben részletezi a tudományos élet jelenlegi szelekciós-evolúciós logikáját, amely miatt kevés a generalista tudós, majd javaslatokat ad változtatási lehetőségekre.