(SDG 16., Béke, igazságosság és erős intézmények) Érdekesség, illetve meglepő a könyvtári statisztikai adatszolgáltatásban, de így kérik... A kölcsönzések száma és a hosszabbítások száma egy adatként jelenik meg az országos statisztikákban. Mivel az utóbbi könnyen manipulálható. Azzal például
- ha lemond a könyvtár a késedelmi díjról és "jószívűen" hosszabbít
- szolgáltatásbővítésként az IKR automatikusan figyelmezteti az olvasót a lejárat előtt, aki otthonról hosszabbít
- a könyvtáros azért hosszabbít ezerrel, mert így kompenzálja a csökkenő forgalmat.

Kisvárosi könyvtárunkban a Covid előtti időhöz képest kb. 20%-os csökkenést tapasztalunk, de a hosszabbítás növekedése révén mindez 10%-ként fog majd csak megjelenni. Tudom, hogy nem szándékosan hosszabbítunk, csak hogy leplezzük a dolgokat. Nyilván lehetne keresni egy vagy két országos állandót, amivel ki lehetne szűrni azokat a könyvárakat ahol ezek a számok gyanúsak.

A hosszabbítások számának növekedése - illetve a forgalomcsökkenés oka - 2019-hez azt is jelentheti: az aktív olvasók lassabban végeznek a kölcsönzött könyvekkel. Vagyis kevesebb időt szánnak az olvasásra.
De ezt a mi adatainkból nem lehet levezetni. Több könyvtár adata kellene hozzá és több információ. Pl. a Qulto-t használó könyvtáraknak immár teljes értékű applikációja van. Azon fél perc a kint lévő dokumentum hosszabbítása.
Az lenne jó, ha külön kellene szolgáltatni a kölcsönzések és a hosszabbítások számát. De bizonytalan vagyok, hogy erre mennyire lenne nyitott az OSZK... - hallotta a KIT egy félhomályos könyvtári folyosón.