Az utóbbi tíz évben forradalmi változás zajlott le a nemzeti könyvtárak környezetében. Választaniuk kell aközött, hogy továbbra is passzívak és elitisták maradnak, vagy pedig aktívan hozzáférhetővé teszik erőforrásaikat egy szélesebb közönség számára. A másik tényező, ami a változásokat ösztönzi, az értékközpontú szemlélet. A kormányzati költségvetések világszerte nagy nyomásnak vannak kitéve. Bár nem valószínű, hogy bármely ország megszüntetné nemzeti könyvtárát, az elkerülhetetlen, hogy a könyvtáraknak juttatott állami finanszírozás csökkenjen, hacsak nem mutatható ki egyértelműen, hogy ezek az intézmények milyen hasznot hajtanak. Stratégiájuk 'hullámai':
1. Az első hullámban, amely több évtizedig tartott, alapították meg a könyvtárat, ekkor a dokumentumok gyűjtésére és megőrzésére összpontosítottak. A kutatók túlnyomórészt könyvtáros által közvetített szolgáltatásokban részesültek.
2. A második hullámot a használók széles körének önálló hozzáférése jellemezte, ez legtöbbször távoli online hozzáférést jelentett. A legtöbb nemzeti könyvtár e tekintetben még a növekedés szakaszában van; fejlődésük országonként különböző irányt vett. Világos döntésre van szükség az aktív-passzív dilemmában. Kívánja-e a nemzeti könyvtár jelentősen növelni használói bázisát?
3. A harmadik stratégiai hullám új irányokat tartalmaz majd, ilyen irány lehet például, hogy a nemzeti könyvtár a tudásnak ne csak őrzője legyen, hanem létrehozója is, és az információt és tudást keresőknek olyan mechanizmusokat bocsásson rendelkezésükre, amelyek révén egymással interakcióba léphetnek, és ezáltal ösztönözze új tudás létrehozását.
- Például adjon internetes tároló helyet a használók számára dokumentumaik gyűjtéséhez, és ezekből anyagokból vegyen fel egy válogatást állandó gyűjteményébe.
- Egy másik irány lehet, hogy a nemzeti könyvtár üzleti alapokra helyezze tudásbázisát. Ezt a legtöbb könyvtár eddig elutasította, de unikális kincseik értékesek az üzleti világ számára, tehát van lehetőség közös üzleti vállalkozásokra.
A hozzáféréshez szükséges technikai készségek és szaktudás is rendelkezésre áll ma már a könyvtárakban. Eddig a nemzeti könyvtárak jobbára passzív intézmények voltak, most mindenképpen világos marketing-stratégiára van szükségük. Az interjúkkal, online felmérésekkel, fókuszcsoportokkal végzett igénykutatás során megállapítható lesz, hol túlzottak és hol nem elegendőek a szolgáltatásaik. A nemzeti könyvtárak szolgáltatásaikat eddig általában nem kezelték termékekként, szolgáltatási kínálatként. Külön kell kezelni a helybeni és a távoli használókat. A stratégiai fejlesztés sosem volt a nemzeti könyvtárak erőssége, de azzá kell válnia. A stratégia megvalósítása során különös figyelmet kell fordítani a teljesítménymutatókra, stratégia megvalósítása érdekében történt előrelépésre (ennek ideális eszköze az úgynevezett balanced scorecard, BSC módszer).