Múlt heti számunkban utaltunk a friss felmérésre; most további részletet közlünk, illetve megadjuk a forrást.
-- A munkahelyi közösségek a válaszadók véleményei alapján igen összetartóak, és a bizalom mind a felettesekkel, mind pedig a többi kollégával megalapozottnak tűnik. Ugyanakkor a nagy munkatempó, a nagy érzelmi igénybevétel, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézsége nagy terhet ró a munkavállalókra. Ezek a jellemzők nemcsak a munkahelyi jóllétet, hanem a pszichés és a testi épséget is veszélyeztethetik, amennyiben hosszú ideig és/vagy nagy az érzelmi igénybevétel nagy fokával együtt jár, könnyen alakulhat ki elégedetlenség, de akár pszichoszomatikus megbetegedések is (pl. gyomorfekély, krónikus fejfájás stb.). A munkahelyi elégedetlenség vagy az egészség romlása egyrészről egészségügyi terhet ró a munkáltatókra és a társadalomra, másrészt pedig nagyobb fluktuációhoz vezethet. Mindezek a biztonságérzet és a lelki nyugalom hiányát vonhatják maguk után az egyén, de akár a teljes szervezet szintjén is.
Meglepő és rendkívül negatív tény, hogy a válaszadók majd 1/5-ödét (18,9%) érte az elmúlt egy évben megfélemlítés munkahelyén, illetve hogy 8,86% volt kitéve nem kívánt szexuális figyelemnek. A nemek közti összehasonlítások alapján általában a férfiak eredményei a jobbak. Így pl. kisebb érzelmi igénybevételről nyilatkoztak, nagyobb elkötelezettséget, jutalmazottságot, támogatottságot, valamint befolyást és fejlődési lehetőséget mutattak. A nőket emellett a stressz és a kiégés tünetei is inkább érintik.
A korcsoportok közül a 30 év alattiak és a 30-39 év közöttiek mutatták a legkevésbé kívánatos eredményt. Ők munkahelyi céljaikat kevésbé látják tisztán, és annak kisebb jelentőséget is tulajdonítanak. Kevésbé éreznek fejlődési lehetőséget munkájukban, és gyakrabban tapasztalnak kiégési tüneteket. A stressz jelei leginkább a 40-49 évesek esetén bukkannak fel.