A munkahelyi szerepekhez kapcsolódó stressz egyik legfőbb oka a betöltött pozíció miatt mind időben, mind teherbírásban és minőségben elvárt teljesítmény. A másik a nem egyértelmű elvárásokból fakad; ez főleg új munkatársaknál, különböző határterületeken dolgozóknál és olyan szervezetekben jelentkezik, melyek gyakran változtatják technológiájukat vagy szerkezetüket. E negatív hatások következménye, hogy a munkavállaló hozzáállása romlik, esetleg fel is mond, illetve különböző pszichés betegsége (depresszió) alakul ki, de fizikai tünetek is jelentkezhetnek (pl. szív- és érrendszeri betegségek). Annak ellenére, hogy a közvélekedés szerint a könyvtárosok munkája csendes, nyugodt, gyakran őket is eléri a stressz, mely a változó elvárásoknak és a folyamatosan megújuló szerepeknek való megfelelés kényszeréből is fakad.
A szerzők a kutatás során az USA közép-nyugati régiójának felsőoktatási könyvtárait vették górcső alá.
Az eredmények szerint az egyetemi könyvtárosok túlterheltsége és a munkával kapcsolatos bizonytalanság más szakmákkal összehasonlítva is magas, a kiégési mutató pedig olyan magas, mint bizonyos bankokban a telefonos ügyfélszolgálati munkatársaké.
A szerzők regressziós analízissel vizsgálták a különböző szempontok közötti összefüggések mértékét. A legszorosabb összefüggés az érzékelt stressz és a kiégés között volt, a legnegatívabb hatást pedig a kiégés közben végzett munkával való megelégedés mutatta. A kutatás cáfolta a sztereotípiákat, és bizonyította, hogy a könyvtáros szakma nagyon stresszes. Ennek számos oka derült ki a felmérésből, melyek tudatos intézkedéseket kívánnak. (Az egyetemi könyvtárosok és a munkahelyi stressz; ref.: Jávorka B.)