Rab Árpád és Ződi Zsolt nyilatkozata a témában (videó)
link .

"Az esszenciája a törvénynek az, hogy figyeljünk oda. Az eddigieknél sokkal jobban figyeljünk arra, hogy mit engedünk piacra lépni, és a fejlesztési folyamatainkba építsünk bele olyan fékeket és ellensúlyokat, hogy a fejlesztési folyamat minden lépcsőjén, minden abban résztvevő ember gondolja végig, hogy ezt jól csináljuk-e. Ez szerintem nettóban pozitív - értékelte Tilesch György globális mesterségesintelligencia-szakértő, a PHI Institute elnöke a Qubitnek a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós szabályozást (AI Act), amely múlt csütörtökön lépett hatályba. "Ahhoz borzasztóan jól hozzájárul, hogy ne szaladjon el velünk a ló, és az európai értékeket megfelelő mértékben oltalomban részesítsük. Az, hogy technikailag jól csinálja-e az Európai Unió azt, amit csinál, ott már sokkal több kritikám van."

"Az AI Act legfontosabb hozadéka a végfelhasználókra nézve az lesz, hogy minden EU-tagállamban olyan alapvető jogokat biztosító hatóságot kell létrehozni, amelynek az lesz a funkciója, hogy ha bárki úgy érzi, hogy egy AI-modell használata őt állampolgári jogaiban sérti, akkor ezt ennél a hatóságnál kell bejelenteni. Ezek létrehozására novemberig adott haladékot az Európai Bizottság, viszont ebben senki nem áll még sehogy sem. Az AI Actben is csak egy homályos passzus van arról, mit kellene konkrétan csinálni, szóval várhatóan kitolják majd a megfelelés határidejét" - mondta Tilesch.
Ez viszont a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ha egy magyar felhasználó úgy gondolja, hogy egy AI-chatbot rossz jogi vagy pénzügyi tanácsot adott, és ebből kára származott, akkor ehhez a hatósághoz fordulhat majd. Az AI Act kiegészítéseként egyébként készül egy fogyasztóvédelmi jellegű jogszabály is (AI Liability Directive), ami azt igyekszik kodifikálni, hogy ha a felhasználót, a pénzügyi biztonságát, egészségét bármiféle károsodás éri, akkor pert lehessen indítani, és az AI-fejlesztő cégek viseljék ennek felelősségét. (Qubit)