Sorrendben az újságok, rádió és tévé reklámjaiban bíznak leginkább a magyarok a hagyományos médiumok közül, míg az internethasználók számára hitelesebbek az e-mailben, az online hírlevelekben és a márkák honlapjain közölt információk, a leghatékonyabb reklám azonban a 'szájpropaganda' -- áll a Nielsen Piackutató intézet felmérésében. - F: okt. 11.
-- Könnyen lemérhető, mennyire terjed a könyvtárak között a 2.0. Ugyan a készülő stratégiában már megjelent szöveg szerint, de az Összefogás hetében még az egyoldalú üzenetküldés volt az egyeduralkodó. Én megmondom, Te meg hallgatod. Akár könyvtáros, akár használó vagy. -- Kérdés, hogy mennyire válik be a módszer sok évvel a rendszerváltozás után.
1. Ha könyvtáros vagy: a központilag kinyomtatott tonnányi szóróanyag csak részben felel meg a változatosabb helyi hangsúlyoknak (pl. hogyan lehet A3-as plakátokra nyomtatni -- már ha valaki igényesebb munkát kíván végezni), vagy mikor nem a baba, hanem szülei akartak beiratkozni? -- kérdezi négyszemközt egy könyvtárvezető.
2. Ha használó vagy: szintén régi korokat idézett vasárnap a könyvtárbejáratba állított buzdítóbeszédet sugárzó hangszóró és a közönyösen lézengő néhány ember az utcán. Ha bemész a könyvtárba, kész programot kapsz; eszed, nem eszed.
Tény azonban, hogy fejlődik az összefogás. Ilyen pl. a Magyar Védőnők Egyesületével való együttműködés (bár erről honlapjukon nem írnak link ). Vagy: a szolgáltató, szlogenje szerint már nem önmagáért, hanem a piacáért való összefogásra buzdít. Az immáron két éves 2.0 szellemében a következő lépés lehet: az elvont társadalomért való összefogás helyett a helyi igényekre összpontosítva, ki-ki az aktuális, egyéni használóra figyel. Ehhez azonban a felülről vezérlés helyett az alulról jövő kezdeményezések előli akadályok elgörgetése válik szükségessé. Siker esetén akkor majd tényleg egymásnak javasolják a könyvtári szolgáltatások igénybevételét. Szájról szájra; megtakarítva az önreklám költségét :-). (MG)