Egy közösségen, vagy egy intézményen belüli valódi viszonyok feltárására alkalmas eszköz a Social Network Analysis (közösségi hálózat elemzése -- SNA) módszere. Míg egy intézmény hagyományos organigramja a formális viszonyokat mutatja, azaz azt, hogy ki, hol, mit és kinek dolgozik, egy SNA diagram az informális kapcsolatokat ábrázolja, azaz azt, hogy ki kit ismer, ki kivel osztja meg értesüléseit. Segítségével megismerhetők azok a kapcsolatrendszerek, amelyek vagy erősítik, vagy éppen gátolják az adott intézmény működését. Mivel ezek a kapcsolatok általában nem láthatók, a módszer feltárja a formális szervezeti struktúra alatt működő valódi hálózatokat, s ezzel a működés javításához nyújt segítséget.
A hálózatelemzés lehet eseti alkalom, de lehet akár folyamatos, illetve gyakran ismételt vizsgálat is, mely főként a belső kommunikációs folyamatok javítását célozza. A módszer kérdőívek és interjúk segítségével gyűjti össze a szükséges adatokat, amelyeket speciális szoftver (pl. UCINET) segítségével dolgoznak fel, és rajzolják meg a hálózatot, mely az egyes szereplők egymáshoz való viszonyát, egymáshoz illetve a hálózat középpontjától való távolságát-közelségét (stb.) ábrázolja. Olaszországban az SNA módszert első ízben most alkalmazták nem egy adott intézményen belüli személyek, hanem egy intézményhálózat kapcsolatrendszerének feltárására. Róma közkönyvtári hálózatának vizsgálata megállapította: vezető, központi szerepet látszik betölteni a nem arra szánt, de létező és jól működő központi ifjúsági könyvtár. - F: Severino--Anzera: La Social Network Analisys [!] sui sistemi bibliotecari: il caso civico romano. In: Boll.AIB. 2005/4. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2007/2., ref.: Mohor J.