Ekkora mértékű tragikus zuhanást nem láttunk még a mi esetünkben - szögezte le Steklács János egyetemi tanár, olvasáskutató. Ő legijesztőbbnek azt tartja, hogy három év alatt a harmadával, 19-ről 27 százalékra nőtt az alapszint alatt teljesítők, vagyis a funkcionális analfabéták aránya.
A PISA szövegértési feladatokat ad, és az nem túl jó kifogás, hogy a magyar iskolákban ezekre kisebb hangsúlyt helyeznek, mert az életben sem lesz az. "A magyar oktatási rendszer inkább csak ellenőrzi, de nem fejleszti a szövegértést. A tanár kérdez a szövegről, de nem sokat segít benne, pedig itt van 15-20 olyan jól megtanítható lépés, amivel jelentősen lehetne fejleszteni ezeket a készségeket." - mondta Steklács János, az MTA-n tartott konferencián. A kutató szerint többek között az alábbi változtatások segíthetnének ? szerinte igen jelentősen - a magyar gyerekek szövegértési képességein:
- Az olvasástanításban nem szabad sietni, "nem kell decemberig megtanítani olvasni", hiszen ma két és fél évnyi különbség is van egy osztályon belül a gyerekek felkészültségében.
- Stratégiaorientált olvasás és a kritikai készségek fejlesztése az olvasásban: erről jelenleg szinte semmit nem tanulnak, "ne csodálkozzunk hát, hogy ilyenek az eredmények".
- Ma a szépirodalom dominál a nyelv és irodalom órán, a mindennapi szövegekre sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
- Módszertani korszerűsítés, minél inkább személyre szabott fejlesztés, a lemaradók segítése.
- És végül, a tanulás tanítása: "Nem mondhatjuk, hogy mindenki tanuljon meg otthon magától tanulni - ez a mi feladatunk."
Steklács János a finneket és a mostani PISA-ban nagyot előrelépő észteket állította példaként. Mint mondta, Északon az iskolaügyet sikerült szakmai kérdésnek megtartani, az oktatást leválasztották a nagypolitikáról, így kormányváltás után is marad nagyjából a folytonosság.