Bár a könyvtárosok általában a hatékony, de nagy erőfeszítést igénylő információkeresési stratégiákat propagálják, a kis erőfeszítést igénylő keresésnek a jelenleginél rendszerezettebb és koordinált formája is hasznos lehet. Ésszerű ugyanis, hogy csak annyi energiát fektessünk a keresésbe, amennyi hasznot az várhatóan hozni fog. Ha tehát az eredményekről feltételezzük, hogy azok jelentősége nagy lesz, akkor érdemes időt és fáradságot nem kímélve megpróbálnunk pontos és lehetőség szerint teljes információkat kapni. Ha viszont a téma kevésbé fontos, a várható haszon alacsony, vagy kevés kockázattal jár, ha nem megfelelő információt kapunk, akkor a kis erőfeszítést igénylő keresés is megfelelhet, ezért az ilyen stratégiákat széles körben használják. Hasonló a helyzet, ha egyszeri, nem ismétlődő keresésről van szó. Ha viszont többször keresünk ugyanabban a témában, ha a hozzá kötődő tanulás vagy fejlesztés költséges, akkor a nagy erőfeszítést igénylő keresési stratégiákat célszerű alkalmaznunk.
A kis erőfeszítést igénylő kereséshez általában egyszerű, főként egyablakos keresést nyújtó eszközöket használunk, amelyek lehetnek discovery rendszerek vagy keresőmotorok, mindenekelőtt a Google és a Google Scholar. Anélkül, hogy a Google keresőinek használata mellett korteskednénk, látnunk kell, hogy azok fejlettebbek, mint a discovery rendszerek, sőt az utóbbiak továbbfejlesztéséhez mintákat is adnak. Google kereséseinket pontosabbá tehetjük országok, országkódok, fájltípusok, domének (pl. .gov) a Libguides szoftver segítségével elkészített könyvtári kutatási (információkeresési) segédanyagok és/vagy könyvtárak nevének a keresőablakba való beírásával.
Az egyetemi könyvtárakban azonban szükség van arra, hogy az ilyen, kis erőfeszítést igénylő keresések sikerességét szervezett módon, praktikus stratégiák kialakításával támogassuk. (Heurisztikus információkeresési eszköztár a kis erőfeszítést igénylő információkereséshez; ref.: Koltay T.)