Egy teherbe esett tinédzser szinte csak magzatvédő szervezetekhez tud ma fordulni Magyarországon.
Cikkünkben áttekintjük annak okait, hogy miért áll Magyarország ilyen rosszul a tervezetlen tinédzserterhességgel kapcsolatos statisztikai adatokban. Videóinterjúnkban Csekeő Borbálával, a Kék Vonal szakmai vezetőjével beszélgetünk arról, mik az okai a nagyon rossz magyar statisztikáknak, mit lehetne tenni, hogy jobb legyen a helyzet, és arról is, mit tud a Kék Vonal nyújtani a hozzájuk forduló tinédzsereknek.

A nem kívánt tinédzserterhesség nyolcszor-tízszer gyakoribb Magyarországon, mint Nyugat-Európa szerencsésebb országaiban, de az EU-átlaghoz képest is két-két és félszer magasabb ez a szám. Nem kimondottan védjük a gyerekeinket ebből a szempontból sem - Európa sereghajtóiként viszont nem sokat teszünk azért, hogy mindez ne így legyen. A nem tervezett tinédzserterhesség a legtöbb esetben súlyos trauma - hiszen egy tinédzsernek az iskolapadban van a helye, egy ennyi idős fiatal pedig a leggyakrabban semmilyen szempontból nincs felkészülve arra, hogy szülővé váljék. Az érintettet szinte minden esetben nagyon megviseli ez az élethelyzet.
Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, milyen rendszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megakadályozzák a nem kívánt, korai terhességet, illetve ha mégis bekövetkezik, milyen lehetőségek állnak a fiatalok rendelkezésére, hova fordulhatnak segítségért.

Amikor a témával foglalkozni kezdtünk, különösen meglepő volt, hogy a terhességével éppen szembesülő fiataloknak valamilyen támogatást kínáló honlapok túlnyomó része kifejezetten vallásos, világnézeti szemszögből tekint a kérdésre. Természetesen egyáltalán nem baj, hogy az egyházak aktívak ezen a területen, fontos és jó, ha híveik mögött állnak. Ugyanakkor az általuk alkalmazott szempontrendszer szükségszerűen egyoldalú, a krízisben lévő fiatalnak pedig komoly lelki terhet jelenthet már az is, ahogy ők a terhesség e korai szakaszát értelmezik.
Ahogy Csekeő Borbála (Kék Vonal szakmai vezetője) elmondja, a jelenség ellen szexuális felvilágosítással tudnánk felvenni a harcot. A jelenlegi szabályozás azonban kifejezetten rosszat tesz: az intézményekbe nem jutnak el a felvilágosítással foglalkozó szervezetek. (Szabad Vonalzó)

Három éve lépett hatályba a homofób és transzfób propagandatörvény, amelynek célja, hogy kiradírozza a szexuális és nemi kisebbségeket a tévéből, a rádióból, a tananyagból és a könyvekből. Aktivistáink Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Veszprémben mutatták meg, hogyan telnek a napjaink lefóliázva. A fotósorozattal célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvénynek nagyon súlyos következményei vannak mindannyiunkra, különösen a fiatalokra nézve, akiket elzár a létfontosságú információktól és segítségtől, és ezzel komoly veszélybe sodorja őket. (Amnesty International)