A hatékonynak tűnő közös portál kezdőlapja testre szabható az egyes intézmények kívánalmai szerint (pl. a konyvtar.hu-nak nevezendő portálra a vac.konyvtar.hu címen bejelentkezők a váci Katona Lajos Városi könyvtár által kialakított címlapra érkeznének középpontban az adott könyvtár híreivel, szolgáltatásaival), ez adja meg a rendszer lokalitását. A globalitás pedig: minden közös szolgáltatás is elérhető általa. A saját mellett az összes könyvtár adatait lekérdezhetem. Bármelyik könyvtár kezdőlapja felől bejelentkezve megjelenhetnek a kölcsönzési adataim, az általam megadott preferenciák szerint generálódó könyv, film, zenei ajánlók vagy azon könyvtárak hírei, eseménynaptára. Magyarországon egy fiatal fejlesztői csapat és a Könyvtári Intézet együttműködésében készül is egy ilyen országos portálrendszer. A probléma a menedzseléssel van. Amíg Dániában vagy Finnországban pl. szakmai civil jellegű de igazgatási hatáskörű háttérintézmény koordinálja és felügyeli a portálfejlesztéseket, addig nálunk erről szó sincs. Mindenki a saját feje után pályázik. Az országszerte hasonló problémák megoldására széttagoltság miatt alacsony hatékonyságú fejlesztésekre adnak be pályázatot, melyeket nem köt össze semmiféle rendszer. De olyan szereplő sincs a porondon, amelynek meg lenne a hatásköre és szakmai tekintélye ahhoz, hogy országos koordinátorként léphessen fel, s úgy alakíthatná a pályázatok kiírásának feltételeit, hogy azok harmóniába hozzák az országos és a helyi fejlesztési igényeket. A minisztérium könyvtári osztálya és a Könyvtári Intézet közti viszony sok szempontból tisztázatlan és ellentmondásos. Nincsenek tisztázva a szerepek és a hatáskörök, nincs menedzselési-fejlesztési gazdája a magyar könyvtárügynek. (Bizalomhiányra utaló apró példa: az ENTITLE-projekt kapcsán a KI megkereste az összes városi és megyei könyvtárat, a fejlesztés alapjául szolgáló állapotfelmérő kérdőív kitöltése kapcsán, s még a megyei szintről is alig érkeztek vissza válaszok.) (több szakember véleménye alapján összeállította: MG)