Közhely, hogy a magyar iskolák nemzetközi viszonylatban is a legkevésbé tudják kompenzálni a társadalmi különbségeket - mondja Pogátsa Zoltán közgazdász.
- Skandinávia nagyon jó példa arra, hogy tudják: a különbségeket legjobban az iskola és a közmédia tudja kiegyenlíteni. A közmédia tehát nem a propagandának és mulatós zene közvetítésének céljából van. Arra vannak a magántévék. A közmédia arra van, hogy olyan tudást adjanak át, amely - legalábbis svédországi tapasztalataim szerint - elképesztően informatív tartalmakkal segíti a nézőket a korszerű ismeretek általi felzárkózásban.

Ha az iskola és a közmédia állandóan azzal bombázná az embereket, hogy megértsék a világot - mondjuk: bevezessük-e az eurót, vagy ne; építsünk-e nukleáris reaktort, vagy ne; kik harcolnak Szíriában, hogyan kell adót bevallani, hogyan működik a jog, hogyan gazdálkodj a pénzeddel... Azaz: nyelv, információtechnológia, jog, gazdálkodás... Ezeket az ismereteket a mai iskolarendszerünk bizonyítottan nem adja meg.

Mindez nem pénz kérdése. Az oktatási költségvetésünk - 5% - ugyan az EU-átlag, de ebben benne van a betonépületek építése is; és kevésbé a módszertan, a tanárok fizetése stb.

És hasonlóak a bajok az egészségügyben is; ezres nagyságrendben vannak olyan települések, ahol hiányzik a háziorvos. És nincsenek életmód-kampányok sem... (ref.: MG)

S hogy miért érdekes ez könyvtárak számára? Mert pl. Hollandiában hasonló feladatokat látnak el a közkönyvtárak is, ld. pl. a KIT-ben: Oefenen.nl link . (MG)