Ha kérdéseket ébresztenek benned a hivalkodó, pózolós szakmai megjelenések, és eszedbe jutnak a monoton zsugorodó használószámok is, érdemes elgondolkodni tevékenységünk alapvető céljain. Az alábbi, építészetből vett példa eljuttathat bennünket oda, hogy használóink céljainak eléréséből érdemes levezetni minden tevékenységünket. S meghagyni azokat, amelyek ezt támogatják. (MG)

A Lakás c. építészeti szaklap 1912-ben Vermes József építész egyik homlokzattervét és egy sírbolttervét is közölte, és a cikk, ami alatt Vermest méltatta a lap, a korban szokatlanul bátran állt ki a modern, funkcionális építészet mellett. Azt írta:
"Mi is a ház természetessége? A ház azért van, hogy lakjanak benne, ezt a szükségletet kell kielégítenie. Ez tehát azt jelenti, a házat belülről kifelé kell építeni. A lakó szükséglete az első, itt kezdődik a ház. A homlokzat az utolsó, ott végződik a ház. Mit határoz meg az ablak? A szobát. Az ablak nem az utcáért van, hogy kívülről nézzék, hanem a szobáért van, amelynek levegő kell. A ház azért van, hogy lakjanak benne, mint a szék, hogy üljenek benne. Ez banális, de meg kell mondani, mert harminc esztendeje elfelejtették. Hibája volt ennek a kornak, hogy a dolgok értelmét elfelejtette és a puszta látszatra törekedett. A "szép" szék már nem azért volt, hogy üljenek rajta, hanem, hogy "mutasson valamit". A ház már nem azért volt, hogy lakjanak benne, hanem hogy "szép" legyen. Ekkor kezdtek kívülről befelé építeni, a homlokzatból kiindulva. A homlokzat lett most az első. Ekkor nem volt már a lakás kifejezője, hanem eltitkolta a lakást. Nem volt már, ha szabad így mondani, a ház bőre, hanem most álarc lett. Mi volt a következmény? A lakás pusztulása és pusztulása a homlokzatnak is. A lakások rosszak voltak, mert a homlokzathoz voltak kénytelen igazodni. De a homlokzatnak nem volt értelme, mert a házban nem tartották azt meg, amit ígért. Kezdtek nem bízni a homlokzatban. Hiszen tudták, ez egy erkély, de ez az erkély nem is erkély, mert senki sem ülhet rajta, a torony is csak szimulál, tulajdonképen nem is torony, minden csupán csak színház, puszta látszat. Már ismerték ezt, már nem hagyták megcsalni magukat, tudták, hogy a homlokzatnak éppenséggel nincs semmi jelentősége már. Ennek kell az első követelésünknek lenni, ha a modern építészetre gondolunk, hogy a házat ismét belülről kifelé építsék és hogy a homlokzat ismét tiszta kifejezője legyen a lakásnak."