Ahogyan a kereskedelmi marketing egyik vásárlást befolyásoló eszköze az áru elhelyezése, úgy az állomány elhelyezése is befolyásoló tényező a kölcsönzés gyakoriságában.
A könyvtárhasználó, ha nem konkrét könyvet keres, a könyvespolcok szemmagasságban lévő polcait részesíti előnyben a felső és alsó polcok helyett -- ahhoz hasonlóan, mint ahogy a boltban viselkedik a vásárló, ezért a kereskedelemben a már bejáratott márkákat helyezik el a látótérből kieső helyeken. Tehát a könyvtárban is érdemes a felső és alsó könyvespolcokra olyan állományt tenni, ami keresett. Ez könnyebb a tematikus elrendezésű könyvtári állomány esetében (pl. szórakoztató irodalom, ismeretterjesztő irodalom kapcsán). Gyakorlati példa: a szórakoztató irodalom témacsoportosan van elhelyezve a könyvtárban. A krimik esetében kiemeltük a több kötetes szerzőket és ezeket helyeztük el a felső, illetve alsó polcokon, mivel pl. egy Agatha Christie-ért vagy egy Stephen King-ért fel fog nyúlni vagy le fog guggolni az olvasó, így szemmagasságban több olyan könyv kerül, ami esetleg szerző szerinti betűrendes elhelyezésben kívül kerülne a látótérből.
A kereskedelmi gyakorlatot a könyvtári gyakorlatba átültetve a kínálatot olykor megmozgatjuk, átrendezzük. Két példa:
1. A krimiknél lévő kiemeléseket nem a felső polcra tettük, hanem az állományt egy kicsit átmozgatva, a kiemeléseket megtartva, azokat a témacsoport végére helyeztük. Azt tapasztaltuk, hogy olyan kiemelés (pl. Robert Ludlum vagy Dean R. Koontz), amely egy ideje nem forgott, azért mert szemmagasságba került, újból kölcsönzötté vált.
2. Az ismeretterjesztő irodalomnál a 'hobbi' témakör: tavasszal a kertészkedéssel kapcsolatos könyveket a szemmagasságban lévő polcokra helyeztük, míg télen ez a téma aktualitás hiányában az alsó polcokra került.
Tehát mindenképp érdemes átgondolni a könyvtár állományának elhelyezését, és átültetni egy-egy hasznos dolgot a kereskedelemből. (Egri Krisztina)