Egy község (Fadd), egy város (Tolna) és a megyeszékhely (Szekszárd) könyvtárvezetőjét kérdeztük a téma kapcsán.
- Link Judit tolnai link könyvtárvezető tapasztalata szerint a szépirodalom iránti kereslet meglehetősen visszaszorult. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert a rendszerváltás előtt a lapkiadás és a könyvkiadás is irányított volt. Jókai még a hetvenes-nyolcvanas években is forradalmi írónak számított, mert a nála "forradalmibb" kortársak nem jutottak fórumhoz. Akkor 70-30 százalék volt a kikölcsönzött könyvek aránya, a szépirodalom javára. Mára ez megfordult, és a lazább romantikus műveket, krimit, sci-fit keresik főként a könyvtárlátogatók.
Ugyanakkor nem keresik a szótárakat, a lexikonokat, a barkács- és kertészeti könyveket, mert ami azokban található, az az interneten villámgyorsan megtalálható, elolvasható, letölthető.
- Bedekovityné Pál Magdolna is hasonlóan vélekedik, mint faddi link könyvtárvezető. Visszaszorult a szépirodalom iránti kereslet. A felnőttek a szórakoztató és a történelmi könyveket keresik, ideértve a helytörténetet is, a faddi monográfiát. Korábban tíz évig iskolakönyvtáros volt, ott azt látta, hogy a felsősök már "kinőttek" az olvasásból. Az alsósok még szorgalmasan kölcsönözték ki a mesekönyveket, a növényekkel, állatokkal kapcsolatos köteteket, s magasabb osztályba lépve ez véget ért. A kötelező olvasmányokból is csak szemelvényeket ragadtak ki, vagy átfutották a zanzásított változatot, vagy megnézték filmen.
- Liebhauser János a megyei könyvtár link igazgatója egy picit a jövőbe is tekint. Az olvasási szokások szerinte is alaposan átalakultak, előtérbe került a lektűrirodalom, miközben a határok elmosódtak. Nem könnyű elkülöníteni a szépirodalmat a szórakoztatótól, s esetenként egy míves krimitől sem. Hosszú távon pedig az lesz a kérdés - szakmai konferenciákon már tárgyalnak erről -, hogy szöveg alapú marad-e egyáltalán az információáramlás a jövőben, vagy felváltja valami más ábrázolás.