Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években, a hazai folyamat tehát totálisan szembemegy az uniós trenddel. És ez várhatóan folytatódni fog.
Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.
Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje 2017-re olyan mértékben, 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt egy évtizedben soha.
A magasan képzett fiatalok arányának elmúlt években tapasztalt csökkenése csak súlyosbítja az eddigi lemaradásunkat Európától. A 25-34 éves korosztályban Magyarországon él arányaiban a harmadik legkevesebb diplomás az EU-ban, csak Romániában és Olaszországban végeztek ennél kevesebben a felsőoktatásban a fiatal felnőttek közül.
A kormány 2011 óta végrehajtott és a jövőben várható felsőoktatási intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy szűküljön az egyetemre felvételt nyerők köre a korábbiakhoz képest, és a felsőoktatás "visszaelitizálódjon". Egy nemrég publikált tanulmány szerint a kormány el is éri a célját, ugyanis gyorsabban szűkült a hallgatók száma az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná. A társadalmi felzárkózási folyamatok szempontjából különösen káros, hogy ezzel egyidejűleg még nehezebb lett az ország legszegényebb vidékeiről bekerülni a felsőoktatásba.
A megváltozott oktatáspolitika mellett tovább ronthatta a fiatalok képzettségi statisztikáját a kivándorlás is, ami a magasan képzett fiatalok körében gyakori.