Transznemű személyek lélekszáma hazánkban 60-80 ezer főre tehető. Köztük vannak családos édesapák és édesanyák is, így olvasóink között is előfordulnak transznemű könyvtárlátogatók. A könyvtár/ könyvtáros a destigmatizációs lehetőségei
1. Beszerzi az elérhető dokumentumokat, letölti a szakmai anyagokat az érintett civil szervezet honlapjáról: link link
2. Állományba veszi az egészséges életmódot támogató brosúrákat, dokumentumokat és megjeleníti azokat az OPAC-ban. Megfelelően szakoz, a visszakereshetőséget az olvasó számára lehetővé teszi.
3. Elérhető helyen gyűjteménybe rendezi a hasonló, kirekesztett csoportok számára elérhető szak- és szépirodalmat.
4. Tájékoztatásban, irodalom-ajánlásban nem zárja ki a lehetőségét, hogy olvasója transznemű vagy más rejtőzködő (stigmatizált) kisebbségi személy.
5. Védett teret alakít ki képzett személyzet segítségével a könyvtárban (Védett tér - Safe space - olyan hely egy egyetemi campuson, ahol a fenntartó garantálja, hogy zaklatás, beszólás és hasonlók nem fordulnak elő elsősorban LMBT vagy más kisebbségi csoportokkal, (feketebőrűek és más bevándorlók Amerikában.))
6. Csoportfoglalkozásnak, önsegítő csoportoknak ad teret a könyvtár tereiben.
7. Minden évben - például az LMBT Történeti Hónap keretében - könyvtári rendezvényt szervez, vagy annak helyet biztosít.
A többi lehetőséget rátok bízom, a fentiek az egyszerűen megvalósítható, különleges ráfordítást nem igénylő lehetőségek. - S hogy milyen rendezvényt lehet szervezni? Érzékenyítő tréning tartani, pl. a Melegség és Megismerés program link , fogadhatják a könyvtárak az LMBT Történeti Hónap rendezvényeit, ami minden évben februárban zajlik, egész hónapban. Hely biztosítása önszerveződő LMBT / roma / hajléktalan csoportoknak.