"Egy nagy gyógyszergyártó cég vezérigazgatója információkat gyűjtött a malajziai piaci kondíciókról, és ezért beszámolókat kért a vállalati könyvtárostól, a marketingigazgatótól, és a stratégiai tervezésért felelős egyik idősebb elnökhelyettestől. A könyvtáros által összegyűjtött információk messze a legjobbak voltak. Gondosan összeállított feljegyzésében a Világbank és más alapvető források legfrissebb adatait is figyelembe vette. Az elnökhelyettes néhány üzleti hetilapból származó cikket ollózott össze. Mivel a vezérigazgató úgy gondolta, hogy bizonyára az elnökhelyettesé a legértékesebb munka, a könyvtáros jelentését értékelte a legalacsonyabbra. Az információt nyújtó rangja (és valószínűleg a stratégiai tervező szerepének megítélése) elfogulttá tette a döntést. Amikor a vállalat többi vezetőjének - a forrásra vonatkozó bárminemű jelzés feltüntetése nélkül - megmutatták a konkrét anyagokat, mindenki a könyvtáros összeállítását tartotta a legmagasabb szintűnek." A tudásmenedzsment minden munkatárs feladata, tehát az ideális állapot az, ha a tudással foglalkozók technikai tudással és intuitív képességekkel is bírnak. Ám kevesen képesek saját ismereteik megfogalmazására, megszerkesztésére. S még kevesebb, akiknek van idejük leülni és rendszerezni tudásukat. E feladattal legközelebbi rokonságban a könyvtárosság és újságírás áll. E két szakma képviselői lehetnek tehát legnagyobb eséllyel a tudásmenedzsment katalizátorai. Könyvtári példa: "Az Owens-Corning vállalati könyvtára "tudás-forrásközpont" lett. De nem kizárólag a név változott. A korábbi könyvtárosok szakítottak azzal a gyakorlattal, hogy ne tegyenek mást, csak "elővarázsolják" azokat az információkat, amelyek létezéséről a felhasználók is tudnak, csak éppen nem találják meg azokat. Inkább arra ösztönzik a felhasználókat, hogy maguktól keresgéljenek az adatbázisokban vagy a könyvtári tranzakciók révén találjanak rá a szükséges ismeretekre. A régi könyvtári dolgozók tehát arra összpontosítanak, hogy navigációs eszközöket -- tudástérképeket [...] -- hozzanak létre, s általuk megismertessék megbízóikat a megfelelő ismeretforrásokkal, illetve tanácsokat adjanak, hogyan használhatók leginkább a külső és belső erőforrások. Amennyiben a könyvtárosok a tudásmenedzsment új világában boldogulni akarnak, változtatniuk kell céljaikon, feladataikon és kulturális érzékenységükön." (összeáll.: MG)