A tudás feltérképezésének szakaszai:
1. A kompetencia-típusok és szintek rendszerének kidolgozása (csak a legalapvetőbb közös terminusok szabványosítását érdemes elvégezni: a cél a vállalati tudás összehangolása, nem pedig homogenizálása)
2. A konkrét feladatokhoz megkívánt tudás meghatározása,
3. Az emberek teljesítményének minősítése kompetencia alapján,
4. A képességek regisztrálása online rendszerben,
5. A tudásmodell összekapcsolása a felkészítő programokkal.
Az elkészült térképet elképzelhetjük úgy is, mint egy naprakész számítógépes katalógust, adatbázist, melyben a dokumentumok helyett emberekről és kompetenciákról készítik a leírást. Ha a rendszer nyílt, akkor a tudás a szervezet egészéhez, és nem egy konkrét csoporthoz vagy egyénhez tartozik. (Pl.: Egy bankban a munkatársakat valóságos tevékenységeik és nem beosztásuk alapján sorolták be a telefonkönyvbe. (A könyv nagy sikert aratott.) Ezzel ismét elérkeztünk a szervezetek "lágy" tényezőjéhez, a belső emberi viszonyokhoz és az irányelvekhez. Ha a tudásmenedzsment kezdeményezéseiben a politika nem játszik szerepet, biztosak lehetünk benne, hogy a szervezet nem fogta fel a szóban forgó dolog értékét. (Thomas H. Davenport: Some principles of Knowledge Management. In: Strategy and Business Winter 1996) A tudástérkép arra is választ ad, hogy mely meglévő tudásokra nincsen szükség. A Dow Chemical szellemitőke-menedzsment igazgatója kiselejtezte a szabadalmak egy részét. A többiről tájékoztatták az egységeket és üzletfeleket. (összeállította: MG)