A NER ideológiájához nem kellene már asszisztálnia az országnak, ahogy azt az OSZK tavaszi Wass Albert kiállítása tette. Wass antiszemita és nem túl értékes szerző. Tudományosan megalapozott bemutatása szükséges, de hazug ünneplése káros. Az sem tartható, hogy hagyatéka kezeléséért az alaptantervet kínosan átdolgozó Takaró Mihály legyen továbbra is a felelős.

Ungváry Krisztián történész: - A választási események zajában elsikkadt a hír, hogy Wass Albert teljes írói hagyatéka Magyarországra érkezett. A dokumentumokból Takaró Mihály és Deák-Sárosi László kurátor kiállítást rendezett, a tárlatot az Országos Széchenyi Könyvtárban 2026. március 26-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter nyitotta meg, és egészen május végéig volt látható. Rózsa Dávid főigazgató szerint a magyar kultúra szempontjából is "rendkívüli" esemény ennek a hagyatéknak a hazatérése. Hankó Balázs az anyag legnagyobb értékét abban látta, hogy az összesen négy mázsányi iratanyag a magyar nemzeti összetartozás eszméjét hordozza, és felidézte Wass Albert gondolatait a magyarságtudatról, amely "szellemi mentőövként" őrzi meg a közösség identitását. Takaró Mihály pedig Wass "folyamatos perspektívaváltásait" emelte ki, "írói munkássága az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő XX. századi teljesítményeként értelmezhető".

Az elmúlt rezsimben minden államilag fenntartott intézmény rendkívül kiszolgáltatott volt a politikai elvárásoknak. Így azon sem lepődöm meg, hogy az OSZK is helyet adott ennek a prezentációnak. Az viszont meglep, hogy azt követően is felvállalja ezt a kínos tárlatot, hogy vége lett a NER uralmának. Egy ilyen kiállítás azonban nem azért lenne fontos, hogy megismételje az apologetikus Wass-rajongók érveit, hanem azért, hogy szembesítse a magyar nagyközönséget azzal, hogy a magyar állam 16 éven át szisztematikus kútmérgezést követett el a magyar kultúra ellen.