Mire gondolnak, mikor azt a szót mondom "tervezés"? Valószínűleg olyan dolgokra gondolnak, mint ez, aprólékosan kidolgozott tárgyakra, melyeket kézbe foghatunk, vagy esetleg logókra, poszterekre és térképekre, melyek vizuálisan magyaráznak dolgokat, az időtlen tervezés klasszikus jelképei. Azonban itt nem erről a fajta tervezésről szeretnék beszélni. Arról akarok beszélni, melyet valószínűleg minden nap használnak, csak nemigen gondolnak rá, a tervezésekről, melyek mindig változnak és a zsebükben élnek. A digitális élmények terveiről beszélek, és kifejezetten a rendszerek tervéről melyek olyan nagyok, hogy méretük nehezen felfogható. Vegyék figyelembe a tényt, hogy a Google több mint 1 milliárd keresést folytat le naponta, hogy percenként több mint 100 órányi anyagot töltenek fel a YouTube-ra. (...)

Ez néhány olyan termék, melyek segítettek nekem a pályafutásom folyamán, és a méretük olyan nagy, hogy példa nélküli tervezési kihívásokat jelentenek - mondja Margaret Gould Stewart. - Azonban mi az igazi nehézség a tervezésnek ezen a szintjén? Ez részben azért nehéz, mert két dolog kombinációját követeli meg:
1. vakmerőség: hinni, hogy a dolog, amit készítesz valami, amit az egész világ akar és amire szüksége van, és
2. alázatosság: megérteni, hogy tervezőként ez nem rólad, vagy a te portfóliódról szól, hanem az emberekről, akiknek ezt tervezed. És arról, hogyan segítheti a munkád őket, hogy jobb legyen az életük.
Sajnos nincs iskola, amely a Tervezés az Emberiségnek alap- tanfolyamot kínálja. Nekem és a többi tervezőnek, akik ilyen termékeken dolgoznak, kell rájönnünk, ahogy haladunk, és magunktól megtanuljuk az újonnan megjelenő jó gyakorlatokat az ilyen léptékű terveknél, és ma szeretnék megosztani párat azok közül, amiket az évek alatt tanultam.