Némi vállalkozói szellem szükséges ahhoz, hogy a közkönyvtár plusz bevételekhez jusson, ám a bevételszerzésnek számos módja van. Egyik fő irány a könyvtári terek kibővített hasznosítása, folyamatos vagy eseti bérbe adása. Az amerikai városi könyvtárak tanácsa (Urban Libraries Council) felmérése szerint a könyvtárak 23%-a szerez bevételt könyvesbolt, 20%-a kávézó üzemeltetéséből, 35% adja bérbe tereit. A patinás könyvtárépületek lehetnek filmforgatások, fogadások, ünnepi rendezvények színhelyei, az újak pedig gyakran eleve úgy épülnek, hogy kiadható üzlet- és irodahelyiségek, illetve külön is megközelíthető előadótermek is találhatók az épületben. Szoros együttműködés alakulhat ki a könyvtár tereit rendszeresen igénybe vevő közösség (pl. filmklub, amatőr színjátszó csoport stb.) és a könyvtár között, de arra is van példa, hogy az üzlethelyiséget bérlő virágárus este a könyvtár szervezésében virágkötészeti ill. növényápolási tanfolyamot tart. Minél több olyan szolgáltatás érhető el a könyvtárban, amely a közösség igényeit elégíti ki, annál inkább válik a könyvtár elismert, fontos, szükséges intézménnyé az adott közösség szemében.
Egyedibb eset egy megyei könyvtáré, mely az ajándékba kapott nagy mennyiségű magazin jellegű folyóiratanyagot árusította ki -- a könyvtár baráti körének szervezésében -- darabonként 30-50 centért; illetve a San José városi könyvtáré, mely teljesen új szolgáltatási modellt dolgozott ki, és annak megismertetésére fizetős tanfolyamokat, illetve bemutatókat szervezett az érdeklődő könyvtárosok számára (lásd a 04/307. számú referátumot a KF 2004/4. számában link
A bevételszerzés másik fő iránya a szolgáltatások egy részének díjhoz kötése. Természetesen a hagyományosan ingyenesek fizetőssé tétele nehezen lenne indokolható, azonban egy új, az eddigiektől eltérő szolgáltatás, vagy egy meglévőnek igen jelentős kibővítése vagy színvonalemelése esetén a díjfizetés bevezethető. (Példa: egy esti rendezvény után a résztvevőkben felmerülhet a kölcsönzés vagy a tájékozódás igénye -- 'ha már úgy is itt vagyok'alapon; ilyenkor indokolt lehet a normál időben ingyenes szolgáltatás fizetőssé változtatása.) További lehetőségek: a teljes körű internethozzáférés, az üzleti, jogi, szabadalmi tájékoztató szolgáltatások megfizettetése. Különösen az üzleti élet szereplői körében elterjedt nézet, hogy ami ingyen van, az legalábbis gyanús, értéke annak van, ami pénzbe kerül. Az ilyen olvasóknak fizetős szolgáltatásokat kell nyújtani: nem csak komolyabban veszik, de jobban ki is használják azokat. Az újonnan beszerzett elektronikus információforrások használatát is pénzért érdemes tanítani.
Néhány tanács: Kezdjük az ötletgyűjtéssel! Mi emelné könyvtárunk értékét, mivel szolgálná még jobban olvasóit, mi hiányzik a szolgáltatási palettáról, mitől válna még jobb hellyé olvasói, illetve az egész közösség számára? Kérdezzük meg a testületek tagjait, olvasóinkat, barátainkat (és a könyvtár barátait), a könyvtárosokat. Nézzünk körül a könyvtárban: mi áll rendelkezésre és mi az, ami kihasználatlan? Van-e hely, ahol esti klubot, tanfolyami vagy bemutató jellegű összejöveteleket lehet tartani, vagy ahol egy kis kávézó csatlakozhat a könyvtári szolgáltatáshoz? Ne szegje kedvünket, ha csak ötlet van, de nem tudjuk, hogyan kellene kivitelezni: vonjunk be partnert! Nézzünk körül a korábban, személyzet vagy idő hiányában megszüntetett szolgáltatások között, hátha van, amit kibővített és díjköteles formában érdemes lenne felújítani. (folyt. köv.)
Dempsey: Cashing in on service. In: Libr.J. 2004/18. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2005/2. ref.: Mohor J. Manci-link:
link