Néhány ellenkező híresztelés ellenére folyamatosan csökken a magyar könyvtárak használata -- egy-két kivétellel, pl. új könyvtárépület esetei. A könyvtárban foglalkoztatottak lészáma is esik. A szakmai képviselet gyakorlatilag megszűnt. Alappal mondhatjuk tehát: válság van a hazai könyvtárügyben. Stratégia lehet ennek tagadása -- szembesülhetünk vele (hatásaival is), ám stratégia lehet ennek kimondása is, válság van, és újra kell gondolni a szakmát -- alapjaitól kezdve.
Az utóbbi attitűdről szól a 'Válságban tilos a titkolózás' c. tartós érvényű cikk is (Fn, 2009.02.26)
- 'Van egy nagyon egyszerű szabály, amit azonban a legnehezebb megvalósítani: őszintének kell lenni' -- mondja Szűcs Ervin, a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó cég regionális ügyvezetője. Valóban nem egyszerű bevallani, hogy slamasztikába került a vállalat. Elég csak a válság kezdetére gondolni: az Egyesült Államokban a pénzügyi cégek sokáig sumákoltak, elhallgatták a tényeket, próbálták azt az érzetet kelteni, hogy valójában semmi gond sincs. 'A nehezén már túl vagyunk' -- ezzel a nyilatkozattal próbálta nyugtatgatni a közvéleményt tavaly áprilisban Richard Fuld, a Lehman Brothers vezérigazgatója, miközben a társasága akkor már komoly gondokkal küszködött.
- Szűcs Ervin szerint már az is eredmény, ha egy cégvezető saját magának elismeri, hogy gondok vannak a vállalatnál. Persze olyankor még ott van a kihívás: ezt nem felemelő érzés közölni a kollégákkal, a külvilággal meg pláne nem. Holott a munkatársak nem hülyék, pontosan látják, ha gondok vannak, mert a bevételek és a megrendelésállomány megcsappan. PR-szakemberek szerint a legrosszabb, ami ilyenkor történhet, az, hogy egyéb tájékoztatás hiányában az alkalmazottak félinformációk alapján próbálják kitalálni, mi a helyzet a cégnél. Ilyenkor jön el a minden vállalatnál megtalálható 'jól értesült' pletykafészkek aranykora.