2020 kétségkívül nagy fordulópont volt az oldal életében. A COVID-19 világjárvány és az amerikai elnökválasztás körül kialakult információs zaj közepette sokáig egyik közösségi platformra sem lehetett számítani a tényszerűségért folytatott harcban - a Facebook és a Twitter is csak az év vége felé vetette be a dezinformáció elleni, egyébként sem minden esetben hatékony eszközeit, míg a Youtube-on a mai napig burjánzanak az áltudományos videók és más összeesküvés-elméletek. Ebben a káoszban mutatkozott meg igazán a Wikipédia erénye: a hosszú évek alatt egész fényesre csiszolt szerkesztési rendszeren nem igazán mentek át az álhírek - sőt inkább maguk az álhírek is külön szócikket kaptak, így ahelyett, hogy a népszerű valótlanságokat a szőnyeg alá söpörték volna, rámutattak azok valótlanságára.
... A viselkedési szabályzat támogatói ellenben úgy vélekednek, hogy ha a szerkesztők túlnyomó többségét továbbra is a fejlett országok technológiai érdeklődésű fehér férfi tagjai teszik ki, a Wikipédiának esélye sincs megvalósítani a Jimmy Wales által meghatározott célt, vagyis hogy minden ember szabadon és egyenlő módon hozzájuthasson az emberiség össztudásához.
... a világ éppen most januárban tapasztalhatta meg a Wiki-közösség emberfeletti erejét: a Capitolium ostromáról szinte a sajtóval egy időben számolt be a vonatkozó Wikipédia-szócikk, a több száz aktív szerkesztő munkájának köszönhetően ráadásul talán még objektívebben is, mint bármelyik, legfeljebb tucatnyi újságíróval, riporterrel és szerkesztővel dolgozó médium.