Október végén nyitja meg kapuit Anglia első nemzeti videojáték-könyvtára Nottinghamben. Az intézmény a játékvilág első nagy sikerének számító 1972-es Pongtól napjaink konzolos játékcsodáiig mindent meg akar mutatni. Hazánkban még nem könyvtári téma a játékszoftver. A videojátékok legalább ötvenéves történelemre tekinthetnek vissza. A legelső játékprogramot, egy egyszerű teniszt még 1958-ban írta az amerikai Brookehaven Nemzeti Laboratórium egyik tudósa, hogy az intézmény nyílt napján legyen mit megmutatni a látogatóknak. A négy évvel később elkészülő SpaceWar már megtalálja az útját a játékgépekhez is, a műfaj első sztárjának számító 1972-es Pong-ból pedig klónokkal együtt körülbelül százezer darabot adnak el. Hiába azonban a dicső múlt, ha nincs aki archiválja a régi játékokat, így azok elérhetetlenné válnak az utókor számára.
A digitális adatok még talán a hardverhez kötött konzoljátékoknál is nagyobb veszélyben vannak, erre hívja fel a figyelmet a Jerome P. McDonough, az Illinois-i Egyetem könyvtár- és információtudománnyal foglalkozó tanára. Elég abba belegondolni, hogy az elmúlt évek során hányszor változott a mindennapi irományok lementésére szolgáló dokumentumok formátuma. A tudós szerint ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, amelyekkel a digitális kultúra nehezen rögzíthető elemeit - például Barack Obama elnökjelölt szavazásra felszólító plakátjait a Burnout Paradise játékból - is meg lehet menteni az utókornak. Ellenkező esetben digitális középkor köszönthet be, és azzal kell szembesülnünk, hogy több évtizednyi adatot hagytunk el. McDonough szerint az első lépés a nyílt formátumokra való váltás lehet. - F: okt. 29.