A vidéki könyvtáros eldönti, hogy mit kezd az idejével. Megteheti, hogy a könyvtárban csendben várja az olvasókat, de ennél többre is vállalkozhat: rendezvényeket szervezhet, gyermekfoglalkozásokat ren­dez­het, így megmozgathatja a falu apraja-nagyját. Közösségszervező szerepe van, ugyanakkor nevel is. Vitályos Katit, Csíkpálfalva község könyvtárosát nemcsak arról kérdeztük, hogyan működik a könyvtár, hanem arról is, hogy milyen szerepet tölt be a falu életében egy olyan könyvtáros, aki többet tesz hozzá a munkájához, mint amit elvárnak tőle.
- Most közösségi térként is működik a könyvtár. Nálunk van egy hagyomány, ami abból áll, hogy Szent Pál napjára a felnőtt fiatalok betanulnak egy színdarabot, és ezt mindig a könyvtáros segítségével teszik. Én is igyekszem folytatni ezt a hagyományt, sőt bővíteni a tevékenységek sorát. Gyermekfoglalkozásokat tartunk itt, és van, aki tanulni jön ide, például fiatal anyukák, akik továbbtanulnak, és csendre, nyugalomra van szükségük. Olyan is akad, aki csak beszélgetni jön ide, és olyan is, akinek fénymásolni kell, szkennelni vagy segíteni kitölteni egy formanyomtatványt. A község kultúrházaiért is felelek, ezért sok ember megfordul itt.
- Könyvtárosként szervez, csatlakozik közösségi eseményekhez?
- Én leginkább az alulról jövő kezdeményezésekre figyelek, olyan rendezvényeket szervezünk, amelyekre van igény. Például a nőnapot azért rendeztük meg itt, mert többen is mondták, hogy milyen jó lenne összegyűlni. Vannak rendezvények, amelyeket én szervezek, de olyanok is, amelyekhez csatlakozom. A községben szoktunk szemétgyűjtést szervezni, tojásfestést, karácsonyfa-díszítést, adventi gyertyagyújtást, de a szüreti bál szervezésében is szoktam segíteni. Ezek nem feladatok, hanem hagyományok, és a benti foglalkozásoknak rendszerint a könyvtár ad otthont. Elindítottam a nyári ovit, ami gyermekeknek szól, a nyári vakáció idején. Heti két-három alkalommal jöttek a gyermekek, és mindig valamilyen tematikus foglalkozást tartottunk.