Hogyan gondolkodik a magyar társadalom a zöld ügyekről, és milyen megoldásokat vár a döntéshozóktól a környezetük védelme érdekében? Erről beszélgettek az Új Egyenlőség podcastjában Bíró-Nagy András és Szászi Áron, a Policy Solutions elemzői, akik legújabb, "Zöld kommunikáció Magyarországon" című fókuszcsoportos kutatásukat ismertették.

Bár az emberek már a bőrükön érzik a környezetszennyezés és a klímaválság következményeit, nem magától értetődő, hogy az egyes zöld intézkedések mögött milyen társadalmi támogatottság alakul ki; éppen ezért nagyon fontos, hogy miként kommunikáljuk ezeket.

A tanulmányból az alábbi eredmények jöttek ki:
- Leginkább a levegő- és a műanyagszennyezés témaköreire voltak érzékenyek az öt városban végzett fókuszcsoportok résztvevői.
- A háborús helyzetben különösen fontos, hogy az ország energiamixébe zöld, fenntartható alternatívák is bekerüljenek, illetve prioritásként kezeljük az épületek energiahatékonyságát, ami egyben a magyar társadalom anyagi érdeke is.
- Vannak társadalmi ellenérzések is, mint például az elektromobilitással szemben (pl. az akkumulátorgyárak környezetszennyező hatásai)

Megoldási javaslatok:
- Az ipar és áruszállítás zöldre való átállítása, illetve az újrahasznosítás és a különböző támogatási programok a voltak legnépszerűbbek.
- A magyarok abban érdekeltek, hogy a klímaváltozás elleni harc költségeit ne ők fizessék meg, viszont saját pénztárcájuk is jól járjon a zöld átállással.
- A vállalatokat érintő különadókkal, illetve a lakosságot sújtó szankciókkal és bírságokkal az emberek igen elutasítóak.
(A céges különadók is a hétköznapi embereken csapódnának le.)
- Az alacsonyabb társadalmi rétegek által okozott kibocsátás összefügg a mélyszegénységgel, amit nem büntetéssel, hanem támogatással kellene megoldani.

A szakpolitikák népszerűsítését célzó zöld üzenetek:
- Az életminőséget javító, pozitív hangvételűekre reagáltak legjobban a résztvevők.
- Az elitellenes, főként a nagyvállalatok felelősségét hangsúlyozó üzeneteket több csoportban határozottan elutasították.
- Zöld ügyekben az emberek "nem vevők" a gyűlöletkeltő kommunikációra, amit egyes csoportokban a kormánypártok szlogenjeihez hasonlítottak.
- Jóval kritikusabbak az emberek a politikai döntéshozókkal kapcsolatban.