Az élő közvetítéshez használt platformok közül a Zoomról és a Teams-ről volt szó. Az általános vélemény szerint a Zoom inkább nagyobb közönség bevonására alkalmas, míg a Teams szűkkörű megbeszélésekhez ideális. Például szakemberek, kutatók számára tartott előadásra, konzultációra, amikor a kutató által kért anyagot mutatják be részletesen. Oktatásra, hagyományos egyetemi órák tartására az online térben a Zoom bizonyult jobbnak, mivel a prezentációk és más oktatási anyagok megosztása itt egyszerűbb. A Zoomnak nagy előnye, hogy második kamerát is hozzá lehet csatolni, ami azt jelenti, hogy a laptop kameráján kívül (amelyen az előadót látjuk), egy másik eszköz kameraképét is meg tudjuk osztani, amellyel muzeális dokumentumokat, tárgyakat közelről is be lehet mutatni. A Zoommal kapcsolatban még az is elhangzott, hogy már sokkal biztonságosabb a rendszer, mint kezdetben. A csapat rengeteget dolgozott a felhasználók adatainak védelmén, ezért azok az intézmények (például a UCL) is visszatértek a használatához, amelyek egy időben áttértek a Teams-re.

Szó esett a Zoom chat funkciójáról, amelyen keresztül kérdéseket tehetünk fel, vagy aktívan részt lehet venni az órán, előadáson úgy, hogy a résztvevők azon keresztül fejtik ki a meglátásaikat, ám ezt az előadónak nehéz moderálnia. Például olyan előadásoknál, amelyek szélesebb közönséghez szólnak, a legtöbb esetben kénytelenek bevonni egy moderátort is (ez a szóban forgó előadáson is így történt), mert egyszerre érkeznek a kérdések. Ezeket valakinek szűrnie kell, a hasonló kérdéseket összevonni, hogy ezzel segítse az előadó munkáját, és ne maradjanak megválaszolatlan kérdések. Azt is megállapították, hogy korosztálytól függően eltérő, ki mennyire szeret megnyilvánulni az online térben. Van, akinek kényelmetlenséget okoz, hogy bekapcsolja a kameráját, más kevésbé hajlandó hozzászólni a beszélgetéshez, ezért érdemes előre tisztázni az eseménnyel kapcsolatban, hogy beszélgetés lesz-e, vagy csak írásban érkezhetnek kérdések, előadás közben vagy esetleg előtte.