Egy felmérés szerint a mai brit gyerekek sokkal több ismerettel rendelkeznek az internetről, mint a hagyományos könyvekről. Tíz megkérdezett fiatalból 6 kapásból el tudta mondani, hogy a 'homepage' az a website nyitólapja, de csak 9%-uk tudta elmagyarázni, hogy mit is jelent a könyveknél az 'előszó', és csak egyharmaduk tudta azt, hogy a 'keménykötés' az egyfajta könyvet jelent.

A gyerekek válaszaiból kiderült, hogy rendszeresen használják az internetet a házi feladataik elkészítésénél. Majdnem háromnegyed részük a világhálón keresztül gyűjt információkat a különböző iskolai feladataihoz, és a megkérdezettek közel fele azt állította, hogy a neten tanult dolgok miatt az osztályzata is javult.

A felmérést - amelynek során mintegy ezer 7 és 16 év közötti tanulót kérdeztek meg - a NOP Research végezte Nagy-Britanniában. Érdekes adat, hogy a gyerekek 70%-a tudta azt, hogy mit jelent a www rövidítés. 69%-uk szerint a net segítségével könnyebb elkészíteni a házi feladatot, 67%-uk szerint gyorsabb, 66%-uk szerint pedig a képek és hangok használata miatt sokkal szórakoztatóbb is.

Szinte már anekdotaszámba megy, hogy a gyerekek néha sokkal többet tudnak a netről, mint az, aki tanítja nekik. Majdnem kétharmaduk segít a felnőtteknek az ismeretek elsajátításában, és minden ötödik megkérdezett a saját tanárát is oktatta már arra, hogy miként használja az internetet.

A gyerekek könnyen elsajátítják az internetes ismereteket, hiszen a világháló éppen azokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint ők: dinamikus, gyors, örökké változó és interaktív. A felmérés eredménye világosan megmutatja, hogy a gyerekek tudása és tanulási képessége nem csökken, sőt kifejezetten lépést tudnak tartani a fejlődő technológiával.

Hogy ki a befutó polgármester, azt éppen nem, de hogy kik indulnak az önkormányzati választáson, azt megtudhatja a betérő -- például a Katona József Megyei Könyvtárban --, ahol a helyismereti munkatársak figyelme e praktikus szempontra is kiterjed. Az érdeklődő a bejárattól nem messze tanulmányozhatja a békés egymásmelletélés szellemében rendezett politikusi ábrázatokat, feltérképezve és minősítve a kínálatot. A helyismeret tehát a jelen ismeretét is kínálhatja a jelen használók számára. (Ugyanezen a helyszínen fél évvel ezelőtt a parlamenti választások indulóinak sorát láthatta a betérő -- választókörzetek szerint rendezve.)

Október 9-én a mobilkommunikáció hatásait vizsgáló magyar központú kutatási program eredményeit összefoglaló, nagy érdeklődéssel várt tanulmánykötetet mutatnak be a Frankfurti Könyvvásáron.

Az informatikai tárca öt új pályázata több mint hatmilliárd forintos támogatással segíti internethez az önkormányzatokat, levéltárakat, múzeumokat, könyvtárakat, gyermekotthonokat, a védőnői hálózatot, a pedagógusokat. 15 ezer PC-t is szétosztanak.

November végéig 25 ezer tudományos kutató ingyenesen férhet hozzá otthoni számítógépével a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIIF) hálózatához. A nagy sebességű gerinchálózathoz nyolc új város csatlakozik, így összesen 56 végponton keresztül 5-600 ezren használhatják a fejlett infrastruktúrát. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot három éve indították, az internetes kapcsolatra építő kutatói hálózat kiépítésére. Az akkori kapacitás mára harmincszorosára nőtt. A legutóbbi közbeszerzési eljárást követően 37 végpontot kapcsolnak a hálózatra, illetve bővítik a sávszélességet is - hangsúlyozta Tétényi István, a NIIF Program Műszaki Tanácsának elnöke. "A sávszélesség nem lesz a jövőben korlát az oktatók számára. Emellett a vidékiek és a budapestiek esélyegyenlősége is létrejöhet" - emelte ki az elnök.

Az Axelero internet előrejelzése szerint a jelenlegi 1,38 millióról 2005-re mintegy 2,2 millióra nőhet az internetezők száma, ám a bővülés nagyobb is lehet, ha a kormányzat az eddigieknél jobban támogatja a web elterjedését - közölte Drajkó László, a társaság vezérigazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. A vezérigazgató aláhúzta: hasonló növekedést várnak az otthoni számítógépek elterjedését illetően is. Hozzátette: napjainkban a háztartások 20 százalékában, azaz 767 ezer otthonban van számítógép. Drajkó László elmondta, hogy a piaci előrejelzések szerint az év végén 350-400 ezer internet-előfizető lesz. Az Axelero piaci részesedése 44 százalék, s szeptember végén 145 ezer előfizetője volt a társaságnak. Aktív internetezőnek azt tekintik a piacon, aki megkérdezésekor azt közli, hogy az elmúlt 30 napban csatlakozott a webhez. Drajkó László elmondta, hogy előrejelzésük szerint a széles sávú internet-elérés egyre jobban elterjed Magyarországon. A piaci adatok szerint, a kábeltelevízión keresztüli szélessávú elérést is ide számítva, mintegy 16 ezren érik el így a világhálót.

Október 10-én Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter és Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter sajtótájékoztató keretében előzetes tájékoztatást adott a kormány "Esélyt a jövőnek" programjában szereplő 1000 távmunkahely létrehozását segítő, a napokban megjelenő és ez év novemberében beadandó pályázatról.

Magyarország teljesjogú tagja az eContent programnak. Kovács Kálmán miniszter - Informatikai és Hírközlési Minisztérium szeptember 27-én aláírta Magyarország csatlakozását az EU eContent programjához. A 2002. december 16-án végleges kiírásra kerül? programban ezentúl a magyar szervezetek teljesjogú tagként vehetnek részt. Megjelent a 2003-2004-re szóló eContent munkaprogram második nyilvános munkaverziója. Az eContent egy olyan többéves közösségi program, amely az európai digitális tartalom globális hálózatokon történő fejlesztését és felhasználását ösztönzi, elősegítve a nyelvi sokszínűséget az Információs Társadalomban.

Október 11-én, pénteken délután a Helikon Könyvesházban Kömlődi Ferenc Holdfogyatkozás c. regényének bemutatójára került sor. A rendezvényen a szerzővel Réz András beszélgetett a digitális kultúra jelenbeli helyzetéről.

1700 év után állították helyre az alexandriai könyvtárat, amely már megnyitása előtt komoly problémákkal küzd. Az október 16-án megnyitandó intézmény helyzete az Egyiptomban érvényben lévő szigorú cenzúra miatt nem egyértelmű. Az sem feltétlenül pozitívum, hogy egyik fő támogatója Szaddám Husszein volt.

"Sokan az egészet csak jó pr-munkának tekintik. Álszent dolognak tűnik az emberek szemében, hogy egyes könyvek a könyvtár épületében hozzáférhetőek, míg a falakon kívül tiltottak" - véli a Cairo Times.

A 8 millió kötetet befogadni képes épületben egyelőre csak 230.000 kötet árválkodik a polcokon. A gyűjteményben Diana hercegnőről szóló biográfiák valamint barkács-kézikönyvek mellett középkori orvoslásról szóló művek is fellelhetők. Bár a választék egyelőre szerény, a könyvtár vezetői azt ígérik, hogy 20 éven belül megtöltik a kilométer hosszúságú polcrendszert.

Az eredeti könyvtárat i.e. 295-ben építették Európa, Ázsia és Afrika útjainak találkozásánál. Akkor Arisztotelész, Archimédesz és Szophoklész művei, Ptolemáiosz térképei sorakoztak a polcokon egészen addig, míg a római seregek szinte porig égették a könyvtárat.

A mai épületben a hagyományos szolgáltatásokon kívül planetárium is fog működni, a könyvtár egyik szárnyában pedig elektronikus formában lehet majd tanulmányozni a régi kéziratokat. A kétkedők pontosan e beruházások hasznosságát vonják kétségbe: szerintük ezt a pénzt hasznosabb lett volna az egyiptomi alapoktatásra fordítani. (Szemlézte: Káldi Emese)

Az internetes média egyre szorosabb versenyben áll a napi- és hetilapokkal - derül ki a Nemzeti MédiaAnalízisből (NMA), amely a világháló információforrásait hasonlítja össze a nyomtatott sajtó olvasottságával. A Szonda Ipsos a Gfk Hungáriával együttműködve 2002 januárjától internetes oldalakat is mér a napilapokhoz hasonló módszerrel a NMA keretében. A 2500 fős mintán végzett kérdőíves kutatásból kiderült, hogy az Origo és Startlap több embert ér el, mint a Magyar Hírlap vagy a Népszava. A teljes magyar népesség körében viszont még mindig a nyomtatott média vezet. A legolvasottabb napilap a Blikk, ezt követi a Népszabadság, a Metro, a Színes Mai Lap és a Magyar Nemzet.

A link internetes portál, amelyet a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány működtet, azzal a céllal jött létre egy évvel ezelőtt, hogy információkkal lássa el a társadalmi szervezeteket (az alapítástól, az adózáson át, a forrásteremtésig). A portál most új rovatokkal, ingyenes szolgáltatásokkal bővült.

Október 9-én mutatja be a Europrix Fesztiváliroda (link a Frankfurti Könyvvásáron azt a 30 multimédia alkotást, amelyeket a 33 európai országból érkező 600 pályázat közül választott ki az Europrix döntőjébe a nemzetközi zsüri. Köztük két magyar multimédia alkalmazást: egyikük a link Szabó Zoltán fotográfus honlapja, a másik pedig a link URL-címen elérhető meseportál.

A gyártók, kereskedők, szolgáltatók többsége szereti és megbecsüli vevöit, ügyfeleit, hiszen belölük él. A reklamáló ügyfelekkel azonban már más a helyzet. Sokan nehezen tűrik a reklamációt, mert azt személyük, cégük vagy munkatársaik elleni támadásként élik meg. A vevők érdekében fellépő fogyasztóvédelmi felügyelőséget és más hatóságokat, szervezeteket, fogyasztói érdekvédelmi szövetségeket is hajlamosak ellenségüknek tekinteni. Mintha szükségszerűen a panaszra okot adó kereskedő vagy szolgáltató, s reklamáló ügyfele ellenfelek lennének!

Napjainkban világszerte, de különösen Európában egyre égetőbb kérdéssé válik, miként sáfárkodunk a ránk bízott szellemi-kulturális örökséggel. Míg a kultúra nyomtatásban, vagy más sokszorosítási technikával megjelenő "termékeinek" megőrzése - a kötelespéldányok szolgáltatásával - megoldottnak tekinthető, addig alig van olyan ország, ahol a lakosság kulturális fogyasztásának legnagyobb hányadát kitev? televíziós és rádiós m?sorszámokat teljes kör?en, állami finanszírozással szolgáltatnák a kortárs, és archiválnák az eljövend? generációk számára. Magyarországon a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) szolgálná ezt a célt.

Egy hónapja elkezdődött az iskola, sok diák azonban még most is a tankönyvek fénymásolataiból kénytelen tanulni, nekik nem jutott eredeti példány az iskolában. A pedagógusoknak ugyanis a februári tankönyvrendeléseknél nehéz előre kalkulálni a következő tanév eleji osztálylétszámokat, s így szeptemberre számtalan diák hoppon maradt. Ilyenkor viszont sokan azzal szembesülnek: a hiányzó könyveket a tanév megkezdése után szinte lehetetlen beszerezni. A főváros egyik legnagyobb tankönyvboltjában több, keresett kiadvány már régebb óta hiánylistán szerepel. Ha valaki tartani akarja a tempót társaival, kénytelen oldalanként 30-40 forintért fénymásolatokat készíteni a könyvről, amely így jóval drágább, mint az eredeti. A kiadók elsősorban az iskolák által megrendelt mennyiséghez igazodnak, csak kevés fölös példányt raktároznak, az üzletekbe pedig ilyenkor már nemigen küldenek a keresett tankönyvekből. Hiány esetén azonban a kiadók készek újabb példányokat nyomtatni.

Magyarországon is kezdik felismerni a vezérigazgatók, hogy vállalatuk jövőbeli sikere az emberierőforrás-gazdálkodástól függ. Egy jó HR-igazgató nélkül az első számú vezető bedobhatja a törülközőt.