A könyvtári tájékoztató szolgálat általában csak korlátozott választ tud adni olyan kérdésekre, amelyek a helyben meglévő állományon túl mutatnak. A helyzeten a könyvtárközi kölcsönzés csak részben segít. Miközben a kérdések egyre összetettebbé válnak és a használók mind rövidebb időn belül várnak választ, kérdésessé válik a tájékoztató szolgálatok jövője. "Ha a jelenlegi tájékoztatási gyakorlatot folytatjuk, kijelenthetem, hogy nagyon kis esélyünk van a hatékony könyvtári tájékoztató szolgálat fenntartására." A Reference Services Review cikke három lehetséges választ vizsgál meg: outsourcing (azaz a tájékoztató szolgáltatás a szervezeten kívüli szolgáltatótól való szerződésben rögzített feltételekkel való megvásárlása), virtuális könyvtáros (a hazai LibInfO-hoz nagyon hasonló, elektronikusan elérhető tájékoztató szakemberek által biztosított szolgáltatás) és "tudás-tanácsadás". A jelenlegi helyzet arra utal, hogy nem sikerült a TQM alapelveit felhasználni a tájékoztató szolgálat fejlesztésére.

A hazánkban is jól ismert és nemrégiben nyugdíjba vonult Maurice B. Line információs és könyvtári tanácsadó több más forrással összhangban felhívja a figyelmet a menedzsment-elméletek félrevezető hatásaira. Az elméleteket ugyanis könnyű elsajátítani anélkül, hogy az tényleges változást is jelentene. A menedzserek ugyanakkor szeretnek erről többet mutatni, mint a valóság: "A TQM soványka eredménye a félszívűséget és az önámítást illusztrálja." "Mindeneken túl a jó menedzserrel kapcsolatban van néhány emberi elvárás. Készségek, tudás és gyakorlat -- igen, mindezekre szükség van; de a jó menedzsernek elsőosztályú szolgáltatást kell nyújtania, és még ennél is fontosabb, hogy legyen gondja embereire. Nem valami szentimentális módon, hanem hogy megkísérli megérteni őket, és a lehető legtöbbet nyújtani számukra. Vannak, akik ennek az alapvető minőségnek hiányában vannak, és a világ minden tanulmánya -- akár könyvből, akár gyakorlatból -- nem lenne elég számukra. Ezek a menedzserek, akik nem szívelik túlságosan az embereket, vagy egyenesen utálják őket, aligha lesznek valaha is jó menedzserek, hacsak nem képesek valamilyen csodálatos átváltozásra."

A mozgó könyvtárak mellett a könyvtári kártya (olvasójegy) a közkönyvtárak egyik legromantikusabb szimbóluma. Ezzel a kártyával lépnek be a gyerekek a demokratikus társadalomba, ez az, amire elsőként büszkék lehetnek. A kártya az olvasás és a tanulás lehetőségének szimbóluma, mely egész életünkben elkísérhet bennünket. A régi, a könyvtárak számára kiváltságos helyzet azonban változóban van. Ma már minden élelmiszerüzlet-lánc és állatkereskedés kínál (törzs)vásárlói kártyákat. Hogy miért? Mert ezek a kártyák státuszt fejeznek ki, s mert igazi kötődést lehet általuk kialakítani, s fontos üzeneteket lehet rajtuk keresztül hatékonyan továbbítani. Az Egyesült Államokban például a houston-i közkönyvtárnak a "Power Card" kiadásával az volt a célja, hogy az iskolás gyerekek kezébe adjon könyvtári kártyákat. A kampány sikeréről a helyi sajtó is elismerően számolt be, s az utóbbi évek egyik legötletesebb kormányzati szerv által bonyolított akciójának aposztrofálta a kampányt. Egy iowa-i könyvtár pedig egy kiscica fotóját nyomtatta a könyvtári kártyára, amely alaposan növelte a könyvtár népszerűségét, és nem mellesleg felkeltette a sajtó érdeklődését is. Érdemes tehát a könyvtári kártyákkal kapcsolatban végiggondolni a következőket:
- Elég színes-e a kártya?
- Elég hívogatónak tűnik-e?
- Szerepel-e rajta a szabályzaton kívül valamilyen figyelemfelkeltő küldetés-meghatározás (mission statement), egy webcím?
- A gyerekek számára tetszetős-e a kártya?
- A kártya kivitelezése összhangban áll-e a könyvtár egyéb kiadványaival (arculatával)?
- Büszkék lesznek-e a tagok arra, hogy kapnak ilyet?
- Ad-e valamilyen kedvezményre jogosultságot egyéb üzletekben a kártya felmutatása?
- Van-e a polgármesternek ilyen kártyája, és használja-e? (KE)

A Neumann János Digitális Könyvtár link nemcsak kiváló termékeivel -- Digitális Irodalmi Akadémia, magyar költők műveinek digitalizálása és internetes publikálása, Bibliotheca Hungarica Internetiana, WebKat.hu, CD-ROM-ok -- hanem innovatív stílusával, a munkatársak alkotta szellemi műhelyével is figyelemreméltó sikert ért el az utóbbi öt évben.

2000-ben kezdeményezte a Nobel-díjas Harold E. Varnus a Public Library of Science (PloS) létrehozását azzal a céllal, hogy a tudományos folyóiratok világában ingyenes hozzáférést biztosítsanak. Soros György Nyilvános Társadalom Intézete felkarolta e szándékot, majd 2002 végén a Gordon and Betty Moore Foundation 9 millió dollárt adott a PloS-nek ötéves időtartamra. Az első szakaszban az élettudományok terén jelenik meg két folyóirat (biológiai és orvostudományi tematikával), majd sor kerülhet újabbakra is, például a kémia és számítástudomány területén (publiclibraryofscience.org). A szakmai szándék komolyságát jelzi, hogy sikerült a gyakorlati teendők ellátására igazgatóként megnyerni V. Siegelt, aki 2002 végéig a neves Cell szakfolyóiratot szerkesztette. Az elektronikus változat mellett várhatóan papíron is megjelenik az első két folyóirat ez év második felétől.

Az Infinit Hírlevél ezen a héten nem egy hagyományos oldalt, hanem a világhírű lap, a Scientific American online verzióját ajánlja link az olvasó figyelmébe, amely nemcsak számos élvezetes, képekkel teli riportot hoz elektronikus formában is - a nyomtatott lap mellett - hanem mindezeken túlmenően rovatokkal (pl. hírek, techbiz és nanotechnológia - hogy csak az érdekesebbeket emeljük ki), tanácsadó szolgálattal, ingyenes és rendszeres hírlevelekkel és online szavazásra feltett kérdésekkel is jelentkezik... Néhány érdekesebb friss anyag a kikötő kínálatából: Beszélgetés James D. Watsonnal a gének titkainak első felfedezőjével Érdekes írás a tablet PC-k lehetséges jövőjéről Provokatív cikk a kozmológia tárgykörében: lehetséges, hogy régebben gyorsabb volt a fény?

A digitális könyv megjelenése szükségessé teszi, hogy újragondoljuk a könyv szerepét a digitális világban. A kérdések pl.: hogyan lehet a digitális könyvet használni, kölcsönözni, hivatkozni rájuk, változik-e elvárásunk a dokumentumok állandóságáról, milyen technológia segítségével lehet olvasni, milyen lesz a viszonyunk a magán, ill. kereskedelmi digitális könyvtárakhoz, digitális könyvesboltokhoz stb. A tanulmányban tárgyalt további problémák: új műfajok kialakulása várható (pl. a papír és a hálózat kombinációjára); elegendő-e ha a könyveket lefordítják, konvertálják digitális formára; mit nyújt a tartalomszolgáltatás, fogyasztói elvárások és nehézségek a globális piacon; jogi kérdések, éljenek-e a cenzúrával; mennyiben változik meg a könyvkiadás, melyek lesznek a praktikus elektronikuskönyv-olvasó berendezések, milyen segítséget ad a szabványok követése; tárgyat vagy hozzáférést birtokol-e a használó; a digitális könyvek helyzete a jövőbeli könyvtárakban; a hozzáférés folyamatossága és a szellemi örökség megőrzésének igénye stb.

Az OECD tanulmányt készített a fenti kérdésről, s a nyolcak okinawai chartája és a genovai találkozó hivatalos javaslatokat fogalmazott meg az információs hátrány leküzdésére DOT (Digital Oppurtunity Task) Force jelentésében. A könyvtárügy nevében az IFLA reagált és felajánlotta segítségét a DOT Force munkájához. Javaslatok már vannak, a kérdés most már az, milyen eséllyel tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel a fejlődő országok tapasztalatlan könyvtáros szervezetei.

A Fotexnet elindította hűségprogramját, mellyel törzsvásárlóit részesíti
különböző kedvezményekben.

-- A könyvtáraknak ugyan kevesebb a konkurensük, és lényegesen kisebb káruk származik a használók elvesztéséből -- legalábbis rövid távon. Mivel a könyvtárhasználati statisztikák nem adnak okot a derűlátásra, érdemes tanulmányozni a kereskedelmi vállalati gyakorlatot. (MG)

Erre a kérdésre is választ ad a Press Release Writing hírlevél legutóbbi száma. Ha növelni szeretnénk sajtóközleményeink eredményességét -- pl. hogy a szerkesztők ne hajítsák el kapásból -- gondoskodnunk kell a szükséges kapcsolatfelvételi adatok megadásáról. Vannak szerkesztők, akik először leginkább a telefonhoz nyúlnak, mások a szervezeti URL-re kattintanak először...

A HVG márciusi, építészettel foglalkozó Forma c. mellékletében (p. 10) képeket közöl a FSZEK központi könyvtárának olvasótermeiről és homlokzatáról. A cikk a budapesti belső udvarok beépítésével kapcsolatban említi meg e könyvtári példát. A két udvari kősárkány sajátos átjárást teremt a könyvek által felidézett mese- és a való világ között -- írja.

Sokszor esik szó a csapatmunkáról, amely hatékonyabbá teheti a szervezetek működését. Kérdéses azonban, hogy az individualista európai és amerikai környezetben ez milyen fokon teremthető meg.

-- A cikk kiemeli az ebbéli képzés fontosságát a felsőoktatásban. A csapatmunkára nevelés leginkább az éles projektmunkában mutatkozik meg. Egy könyvtári példát mutat be az alábbi cikk: Stratégiai menedzsment projektmunkák a Manchesteri Egyetem könyvtári és információs (LIS) tanszékén link

Az AITIA Rt. befejezte a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (link komplett intranetrendszerének fejlesztését.

Dél-dunántúli gyermek- és lakóotthonok számítógépek vásárlására, internet kiépítésére csaknem 44 millió forintot nyertek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eGeneráció elnevezésű pályázatán.

A Taylor Nelson Sofres piackutató cég 28 országra kiterjedő felmérése szerint miközben az internetet átlagosan a lakosság 42 százaléka, ezen belül az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat 30 százalék használja, addig a sereghajtó Magyarországon ez a két arány 13 százalék, illetve 3 százalék.

2002-ben több európai egyetemista, főiskolás végzett természettudományi vagy technológiai szakon, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban - áll az Európai Unió közelmúltban publikált kutatásában, ami az EU weboldaláról is elérhető.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) már nem tudja elhelyezni a beérkező példányokat, állami finanszírozás híján a mélyraktár építése is leállt - nyilatkozott lapunknak Monok István főigazgató, aki úgy véli, a kormányzatnak nincs világos koncepciója arra vonatkozóan, mit kezdjen ezzel a hatalmas kulturális vagyonnal. Már 1999-ben elkészültek a mélyraktár tervei, ami negyven évre oldaná meg a világszínvonalú raktározást. Ígértet kaptak az Orbán-kormánytól, hogy 2003-ban folytathatják a munkát. Aztán kiderült, az új kormány is más intézményre kívánja fordítani ezt a pénzt.

Stefan Krempl beszélgetése John Perry Barlow-val, a kibertérbeli jogok úttörőjével a digitális információkorlátozás menedzsmentről (Digital Restrictions Management) és az emberi tudás jövőjéről. (Az írás 2003. március 9-én, a Telepolis című magazinban jelent meg.) John Perry Barlow valószínűleg a következő három dolog kapcsán ismert. Ő volt a Grateful Dead együttes dalszerzője, aki még ma is támogat különböző zenekarokat. Hét évvel ezelőtt a Világgazdasági Fórumhoz tett egyik látogatása alkalmával ő írta a Kibertér Függetlenségi Nyilatkozatát (Cyberspace Independence Declaration). Valamint ő volt az, aki a Wired magazinban megjelent egyik elismert cikkében megpróbálta a szerzői jogok kérdését egy merőben új gondolati térbe helyezni. Barlow, a polgári szabadságjogok interneten történő védelmében síkra szálló Electronic Frontier Foundation társalapítója a napokban azért érkezett Berlinbe, hogy a privatkopie.net nevű polgárjogi szervezettel karöltve szembeszálljon a Digital Copyright Millennium Act (DMCA) német verziójával. Stefan Krempl vele készített interjúja a kibertér és a szerzői jog történetében tesz rövid időutazást.

Az internetezők száma meghaladja a 600 milliót, mely a világnépesség 10%-át éri el (link Az angol nyelvűek vezetnek 36,5%-kal, mögöttük az összes - nem angol - európai nyelvek együttesen 35,5%-os értéket mutatnak, míg az ázsiai nyelvű használóké a fennmaradó 28% (ebből kínai 11, japán 10%). Japán Internet-használóinak száma 2002-ben jócskán, 13 millióval növekedett, elérve a felnőtt lakosság 54%-át (link A japán háztartások 80%-át éri el a háló, ezen belül a szélessávú Internet már 30%-os. Japán maholnap felzárkózik az amerikai, svéd, holland élbolyhoz.

Nem a technológia, hanem emberi mulasztás okozza az informatikai rendszerek biztonsági hiányosságait - állapította meg a Számítástechnikai Ipari Szövetség (CompTIA) biztonsági felmérése.

A washingtoni székhelyű Center for Public Integrity vizsgálódásai szerint meglehetősen súlyos visszaélések történtek az iskolák és közkönyvtárak Internet-használatát segítő kormányzati támogatás felhasználásában. 1998 óta évente több mint 2 milliárd dollár segíti ezen intézményeket, hogy a háló használatával járó távközlési díjakat kedvezményesen fizethessék (20-90% közötti lehet e kedvezmény egy 1996-os törvény szerint). Az állami iskolák közel kilenc-tizede, a magániskolák ötöde és a közkönyvtárak kétharmada részesült a keretből, mely összességében 95%-ban az iskolákat támogatta. A pénz szétosztását egy non-profit szervezet (Universal Service Administration Company) végezte, melynek finanszírozásában a legnagyobb távközlési cégek vettek részt.

Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja a 19 megyei könyvtárban ún. Európai Uniós Információs Sarkot hoz létre, a 2003. március 20-án elindított Európai Uniós Könyvtári Tájékoztatási Program keretében. A program célja, hogy a magyarországi közkönyvtári hálózat bekapcsolódjon az európai uniós csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási munkába, s a könyvtárosok felkészüljenek a csatlakozással kapcsolatos kérdések megválaszolására, a válaszok felkutatására, az uniós információs források használatára. Bôvebb információ: Koreny Ágnes t.: (06 1) 209-9749

Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága keresôrendszert indított, melynek célja, hogy elsôsorban az európai oktatási lehetôségekrôl szóló információval lássa el az érdeklôdôket az általános iskolától a posztgraduális egyetemi képzésig. (Civil Európa Hírlevél) Bôvebb információ: link

Az Európai Unió Bizottsága pályázatot hirdet Az Információs Társadalom Technológiái - IST címmel, az EU 6. keretprogramján belül. Pályázni az aktuális felhívásban megadott akció- és projekttípusokkal, nemzetközi konzorciumban lehet. Beadási határidô: 2003. április 24. (MATISZ hírlevél) Bôvebb információ: IST koordinációs pont, econtent@cec.eu.int, infso-events.econtent@cec.eu.int, infso-calls.econtent@cec.eu.int, link link t.: (06 1)484-2517

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium közös pályázatot hirdet egyebek mellett olyan könyvtári fejlesztések megvalósításához, amelyekkel a könyvtárak az Európai Unióban elvárt igényeknek megfelelő környezetben, magas szakmai színvonalon és korszerű tartalommal tudják biztosítani a könyvtári szolgáltatásokat és az Európai Unióval kapcsolatos információk közvetítését. Beadási határidô: 2003. április 14. (NKÖM) Bôvebb információ: link link link t.: (06 40) 444-555

Már elérhetô az inteneten az elektronikusan publikált tudományos munkák bibliográfiája. (el.pub 235) Bôvebb információ: link

Határtalan Európa - kiállítás-sorozat az Idegennyelvű Könyvtárban. (Index - MTI) I: link