A negyedik információs forradalmat követően, a digitális kor küszöbén célszerű újragondolni azokat a reneszánsz kor óta alig változó tartalommal bíró fogalmakat, mint könyvtár, könyvtáros vagy olvasó (felhasználó). Ezek a terminusok elhasználódtak, és egyre kevésbé fedik le azt a fogalmi kört melynek reprezentánsaiként funkcionálnak a nyelvben. Az Aslib könyvtáros kézikönyvében ezért a korábbi, alapvetően passzivitást sugalló, felhasználó (user) kifejezés helyett javasolták az információs játékos (information player) terminust. A szó a mellett, hogy a sport, színház és üzleti élet kontextusában is előfordul, mind a magyarban, mind az angolban hitelesebb asszociációkat kelt a korábbinál nagyságrendekkel aktívabb, gyorsabb, "játékosabb" felhasználók fogalmi körére vonatkozóan. A szó utal interakcióra, szórakozásra, társas létre, versenyszerűségre egyaránt. Az aktív játékosok mellett a könyvtárosoknak a menedzser szerepköre jut, aki a "pálya szélén" periférikusabb, ám szintén sokkal aktívabb szerepet vállal az információszolgáltatásban mint korábban.

A működőtőke-befektetők már megkezdték az elvándorlást Magyarországról az olcsóbb munkaerőt kínáló helyszínekre, általában Kínába, de más kelet-európai országokba is - áll a keddi Financial Times térségi felmérésében, amely szerint azonban sok szakértő alapjában egészségesnek tartja ezt az átrendeződést, mert a maradó külföldi cégek most már inkább nagyobb értékű munkákat hoznak Magyarországra. 2003. április 29.
-- Megvan a remény, hogy a kelet felé kivonuló multinacionális kapacitást (amelyet magyar vállalkozások is, például a Bulgáriában gyárat vásárló Videoton is követnek) a Financial Times szerint szürkeállomány-igényesebb befektetések váltanak fel. Így elképzelhető, hogy az elmúlt tízegynéhány évben kihasználatlan és visszafejlődő K+F-kapacitás megrendelésekhez juthat, amely az tudományos információs-piacot is élénkítheti. Ennek feltétele, hogy a hazai könyvtárak -- versenyben állva a multik ajtaján erőteljesen kopogtató nyugati információ-, tudás- és dokumentumszolgáltató rendszerekkel -- megfelelő stratégiával és rugalmas szolgáltatás-kínálattal rengelkezzenek. Ennek hiányában tovább folyik a hazai könyvtárak piacvesztése. (MG)

Már a diplomások is félthetik az állásukat, és a munkaerő olcsósága nemcsak a termelést csábítja át távoli országokba. 2005 elejére várható az első kiszervezési világhullám.

-- Azokat a tevékenységeket lehet kiszervezni (outsource-olni, amelyek a többi folyamatról jól elválaszthatók és szabványosíthatók -- írja a cikk. Ilyen többek között a rutinjellegű téma- vagy trendfigyelés, a tartalmi és formai feltárás, sok esetben a tájékoztatás is (vö.: LibInfO), vagy a meglévő adatok, cikkek alapján absztraktok készítése. Mindezek olyan dolgok, amelyek a könyvtárosoktól nem állnak messze. Elképzelhető tehát, hogy nyugati vállalatok, információ- és tudáselosztó szervezetek a kiművelt magyar munkaerőt a bérek szempontjából megfelelőbbnek tartják a nyugati kollégáknál? Befektetésük csekély, a feladat és a "késztermék" pillanatok alatt továbbítható -- akár Magyarországra is és vissza. Például retrospektív konverziót magyar szürkeállomány évek óta végez Magyarországon német (pl. berlini) megrendelésre. Ez tehát lehetőség számunkra... Ám a munka ugyanúgy továbbítható keletebbre is, ahol mégkedvezőbbek a munkabérek. A kiművelt magyar könyvtáros tehát versenyben van, ha ez nem is olyan nyilvánvaló. Versenyben a nyugati és a keleti kollégával egyaránt. Már ma. Vagy a nyugati megrendelés eleve keletebbre fog áramlani, és itt meg sem pihen? Mi a stratégiánk? A munka ugyanis előbb vagy utóbb "oda meg", ahol azt jobban -- olcsóbban, pontosabban, gyorsabban stb. -- elvégzik. (MG)

Május 6-án az OSZK-ban a Könyvtári Intézet rendezésében tanácskozás volt, melyet az EU is támogatott. A tanácskozást Dippold Péter (KI) vezette. Elsőként az EU DELOS programjáról link és a magyar részvételről számolt be Kovács László (MTA SZTAKI). Minthogy újabban a projekthez a KI is csatlakozott, honlapjukon tájékozódni lehet a projekt lényegéről. Varga Csaba link (Stratégiai Kutató Intézet) a tudástársadalom mibenlétéről beszélt, az európai és a hazai szándékokról és tennivalókról. Szerinte fő feladatunk Magyarországon: "Minden eddigi tudás, érték digitalizáltan elérhető legyen." Valószínűleg a legnagyobb érdeklődést Tószegi Zsuzsanna (Neumann-ház) előadása váltotta ki, hisz lényegében először kaphattunk bemutatást a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archivum link előkészítéséről, a 105 millió Ft-ért végrehajtott projekt-előkészítés lényegéről. E munkában törvény előkészítése, a metaadatbázis létrehozása, a feldolgozási szabványok kidolgozása (Dublin Core), a szolgáltatások megtervezése, valamint a leendő intézmény működésmódjának kialakítása szerepelt. Ha a NAVA "átmegy" a parlament "húsdarálóján", ami (talán) még nem is egészen garantált, akkor reményünk lehet arra, hogy a jelentős nyilvános (egyetemi és megyei) könyvtárak révén bármely magyar állampolgár ingyen és korlátozások nélkül elmerülhet a NAVA kincseiben. Addig azonban még csak a korábbi, a BME-en készült megvalósíthatósági tanulmány tanulmányozható földi halandóknak. Tószegi igazgató asszonyt Kora András osztályvezető (ugyancsak Neumann-ház) követte, s szellemes bemutatójában megismerkedehetett a kevésbé up-todate könyvtáros közönség is az SGML "misztikumával", de voltaképp avval a technikai boszorkánykonyhával, amely a NH-ban nyomtatott vagy egyéb analóg dokumentumokból változatos formátumú digitalizált örökséget eredményez. Ezután az OSZK munkatársai adtak áttekintést a máris elképesztően változatos nemzeti könyvtári projektekről a Corvina-könyvtártól Erkel Ferenc kottáiig, a VPOP-igények nyomán digitalizált Oláh Gusztáv-díszlettervektől a térképtár közel 700 kincséig (melyből a nagyobb "falatok" digitalizáltan több megabájt nagyságrendig nőnek). Káldos János, Rekecz Anita és Moldován István bemutatói meggyőzték a nagyszámú és kitartó hallgatóságot gyönyörű elkötelezettségükről és nagyfokú hozzáértésükről. Látogassák az OSZK honlapját! (SP)

Mint arról előző számunkban beszámoltunk, az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) komolyan fontolóra vette a június közepére tervezett torontói konferencia áthelyezését vagy törlését az atípusos tüdőgyulladás (SARS-vírus) veszélye miatt. (Megjegyzendő, hogy Toronto azért kerülhetett ilyen veszélybe, mert az agglomerációval együtt mintegy két milliós népességből több százezer a kínai.) Az ALA elnöksége kedden, április 29-én vitát tartott a témáról majd péntekre halasztotta a döntést. Ekkor azután a testület egyhangúan úgy döntött, hogy megtartják a konferenciát Torontoban. Minden egészségügyi hatóságtól pozitív véleményt kaptak, s bizonyára döntőnek bizonyult az az érv, hogy az utóbbi 20 napban egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. Az elnökség különleges intézkedéseket hozott a regisztráció és az esetleges lemondás dolgában. Egészen júniusig kedvezményesen lehet jelentkezni, s lemondás esetén nem vonnak le semmit. Korábban átlagosnak számított az ALA-tagok részéről (összesen 64 ezer tagot számlál a szervezet) a 6-7 ezres jelentkezési szám, most viszont már a kilenc ezres határt is átlépték.

2002 végén Ricardo Lagos Escobar, az állam elnöke avatta fel a BiblioRedes: Abre tu Mundo (Nyisd ki világodat, nyiss ablakot a világra) programot, melynek keretében 368 chilei közkönyvtár válik alkalmassá arra, hogy a lakosság ingyenesen internetezhessen. Összesen 1754 gépet helyeztek el a könyvtárakban, felszereltek továbbá 17 számítógépes oktató laboratóriumot, kiképeztek 1785 könyvtárost stb. A résztvevő könyvtárak ötödében növelték a létszámot, hatodában pedig alapterületet. A projekt alapját a Bill és Melinda Gates Alapítvány 9,2 millió dolláros támogatása teremtette meg, - ezt egészítette ki a kormányzat 20 millió dollárra. A projekt eredményeként a közkönyvtári Internet-ellátottság a korábbi 6,5%-os arányról 100%-ra ugrott.

A tudásmenedzsment az elmúlt években meglehetősen hektikus pályát járt be. A kezdeti lelkesedés után erős visszafogottságot tanúsítottak a vállalatok az ebben rejlő lehetőségek iránt. Úgy tűnik most válaszút előtt áll a tudásmenedzsment: elindul újra hódító útjára, vagy marginális eszköz lesz a vállalatok tárházában.

-- Az önismeretében gyenge főnök azon túl, hogy kizsákmányolja beosztottait, elriasztja az intellektuális kapacitást a szervezetből, a középszer viszonylagos érvényesülését segíti elő. Eközben kikapcsol minden kritikai megnyilvánulást, ami által tovább romlik helyzetértékelő képessége. Segítség elfogadására képtelen, mert az számára egyet jelentene én-ideálja gyengeségének beismerésével. A cikk felsorolja az ilyen emberek személyiségvonásait, illetve "áldásos" hatását a szervezetre és a munkatársak gondolkodásának elváltozására. Az üzleti környezetben az ilyen kultúrával rendelkező vállalkozások rövid időn beül kihullanak, a közszférában a gyengébb visszacsatolási miatt deformálhatják egy-egy település, régió vagy ország egészségügyi, oktatási vagy éppen könyvtári rendszereiben. Az írás hasonló gondolatokat fogalmaz meg, mint Maurice B. Line "...de mit tegyünk a főnökkel" c. cikke: link (MG)

A "2004 eMagyarország pont" program részeként valósult meg a közösségi internet-hozzáférési pont Zsombó új postaépületében, amelyet Kovács Kálmán a postaátadással egy idoben avatott fel. Az eMagyarország pontok olyan nyilvános közösségi hozzáférési pontok, amelyek lehetové teszik, hogy azok számára is elérhetoek legyenek az interneten közzétett információk, akiknek nincs otthoni (vagy munkahelyi, iskolai) hozzáférésük. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium határozott célkituzése, hogy minden magyar állampolgárnak biztosítsa az internethez való hozzáférést, ily módon is elosegítve a digitális szakadék betemetését. Az IHM az európai uniós csatlakozás idopontjáig, 2004. május 1-ig, 2004 eMagyarország pontot kíván létrehozni. A kistelepüléseken, a hátrányos helyzetu régiókban élok számára kínál lehetoséget az "2004-ben 2004 eMagyarország pont" program. Ily módon a kistelepülésen élok egyrészt megismertethetik magukat a külvilággal, másrészt üzleti, gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatot építhetnek fejlodésük eloremozdítása érdekében, illetve sikeresen vehetnek részt az európai uniós pályázatokban.

Az európai uniós csatlakozás idejéig, 2004. május 1-jéig 2004 kistelepülésen hoz létre eMagyarország közösségi internetpontot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium - jelentette be a tárca vezetője kedden a Csongrád megyei Zsombón.
Kovács Kálmán közlése szerint az idén 400 településen építik ki a korszerű információs rendszert. A miniszter az MTI-nek elmondta: a közösségi internet hozzáférések rendszerének fejlesztésére mintegy 3,5 milliárd forintot irányoztak elő erre az évre, ez az összeg tartalmazza az úgynevezett közháló-program támogatását is.
Az eMagyarországról szólva Kovács Kálmán kifejtette, hogy nem szükséges minden településen új épületet létrehozni a közösségi hozzáférési pontoknak, azokat a meglévő szolgáltatásokhoz kell telepíteni. Elmondta továbbá, hogy összesen 1 milliárd forint költséggel, pályázati úton, eddig 753 önkormányzat részére tette lehetővé a tárca a közösségi hozzáférés kialakítását.

Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára szerint új államtitkárságot kellene létrehozni a tudománypolitika és a nemzetközi kapcsolatok koordinálására, mert a tudománypolitika irányítása jelen formájában nem kielégítő. Hiller István a Biotechnológia 2003 Magyarország című szerdai budapesti konferencián úgy vélte: a kibővült feladatkörrel és nagyobb önállósággal rendelkező államtitkárság jövő év elejére már megalakulhatna. Elképzelései szerint az államtitkárság feladata a tudománypolitika koordinálása mellett a különböző pályázatok kiírása és lebonyolítása, valamint az európai uniós csatlakozásból fakadó lehetőségek maximális kihasználásának elősegítése lenne.

A Roma Társadalmi Integrációs Phare Program keretében a napokban elindult az első kormányzati romaportál. A 130 millió forintos költségvetés? romaweb.hu a jövőben közhasznú információ-forrásként működik és a hét Roma Közösségi Ház is hozzájárul majd a hátrányos helyzet? térségek roma lakosságának tájékoztatásához. Ezekhez további 30 információs pont kapcsolódik, ahol segítik az informatikai kultúra elsajátítását és a szükséges információk megszerzését.

A romáknak nincs számítógépük, a hatvan éven felüliek sem nagyon használnak PC-t, a menedzserek pedig otthon interneteznek - derült ki egy szociológiai tanácskozáson.

Bár a Jupiter Research legfrissebb kutatásainak eredményeiből az tűnik ki, hogy az online tartalmak értékesítése még mindig gyerekcipőben jár Európában, az előrejelzések számottevő növekedést prognosztizálnak az elkövetkező négy évben. A piackutató szerint 2003-ban az európaiak alig 9%-a fog online tartalmakat és szolgáltatásokat vásárolni, és ennek eredményeképpen az iparág 693 millió euró bevételre fog szert tenni. Ez az arány azonban 2007-re várhatóan 23 százalékkal fog emelkedni, és ennek nyomán a bevételek összege a 3,2 milliárd eurót is elérheti. 2003-ban a fogyasztók által elköltött összeg 21%-áért olyan szolgáltatások lesznek felelősek, mint a prémium e-mail, az e-képeslapok küldése, az SMS üzenetküldés, a webhosting és az antivírus szoftver. A szöveges és képi tartalmak (pl. hírek) 13%-ot, a multimédiás tartalmak pedig 23%-ot fognak képviselni. A felnőtt tartalmak az elköltött összeg 43%-áért lesznek felelősek. A Jupiter előrejelzése szerint azonban 2007-re már a szélessávú elérés térhódítását kísérő multimédiás tartalmak veszik át a vezető helyet 50 százalékkal, megelőzve a 25%-ot elérő szöveges és képi szolgáltatásokat. Négy év múlva már a felnőtt tartalmak sem tartoznak majd a legfontosabb bevételserkentők közé: a fogyasztók által elköltött összegnek ekkorra már csak a negyedét fogják kitenni.

A META Group piackutató elemzése szerint az üzletemberek 80%-a fontosabbnak ítéli meg az üzleti kommunikáció szempontjából az e-mailt, mint a telefont. A mintegy 387 szervezet dolgozóinak megkérdezésével lebonyolított felmérésből kiderült, hogy a válaszadó üzletemberek 74%-a nagyobb problémaként élné meg, ha nem állhatna a rendelkezésére az e-mail, mint azt, ha megszűnne számára a telefonszolgáltatás. A kutatócég elemzői úgy vélik, az e-mail szerepének felértékelődése annak köszönhető, hogy a technológia lehetőséget ad arra, hogy egy időben több eltérő földrajzi elhelyezkedésű munkacsoportot vagy egyént is elérhessünk. Az e-mail ezenfelül módot ad arra is, hogy több emberrel és gyorsabban kommunikálhassunk. A technológia ráadásul írásos feljegyzést is hagy interakcióinkról. Az e-mail üzleti kommunikációban betöltött fontossága ugyanakkor a telefonéhoz hasonló megbízhatóságot és stabilitást kívánna meg. Az elektronikus postaládákba beérkező növekvő számú üzenet ráadásul azt eredményezi, hogy a dolgozók hosszabb időt kell, hogy levelesládájuk rendezgetésével töltsenek ahelyett, hogy a munkájukra összpontosítanának. Matt Cain, a META elemzője bevallotta, őt is meglepte a felmérés eredménye, mivel a kutatást megelőzően arra számított, hogy szorosabb, 50-50 százalék körüli megoszlást tapasztalnak majd a telefon és az e-mail között. "Ha bárkinek meggyőző kvantitatív bizonyítékra volna szüksége arra nézve, hogy érdemes az elektronikus levelezőrendszereket fejleszteni, akkor most itt a bizonyíték" - hangsúlyozta a szakember.

A régészek és történészek körében nagy felháborodást váltott ki, hogy az amerikai kormány - korábbi ígéretét feledve - nem akadályozta meg az iraki kulturális örökség fosztogatását. A mintegy 80 egyetem, múzeum és további egyéni támogatók összefogása fémjelezte 'Elveszett Iraki Örökség' (Lost Iraqi Heritage) projekt az eltűnt műkincsek nyomában járva a technológia segítségével igyekszik újjáteremteni a múzeumi tárlatot. Az eltűnt, köztük a civilizáció kezdeti időszakából származó 7.000 éves kincsek nyomára bukkanni igyekvő régészek egy átfogó, kereshető képi adatbázist kívánnak létrehozni. A projekt résztvevői attól tartanak, a több tízezer hiányzó műtárgy professzionális műkincstolvajok kezébe került. Az összefogás nyomán kiépíteni kívánt adatbázis olyan eszközt adna a végrehajtási szervek, a vámtisztviselők és a műkincskereskedők kezébe, amelynek révén megakadályozható lenne az eltulajdonított tárgyak értékesítése és exportja. A Chicagói Egyetem professzorai által koordinált csoporthoz az Amerikai Régészeti Intézet mellett többek között a Berkeley és a Michigan Egyetem is csatlakozott. Nicholas Kouchoukos antropológiaprofesszor elmondta, az online törekvések először arra irányulnak majd, hogy a veszteség nagyságrendjének szemléltetése végett bemutassák a legértékesebb múzeumi darabok képeit. A projekt további céljai között szerepel az elveszett műkincsek katalogizálása, a tárgyak visszajuttatása, valamint az Iraki Múzeum újjáépítése. Az erőfeszítéseket azonban jelentősen megnehezíti, hogy kevés információ áll rendelkezésre a tárgyak méretéről, a múzeum saját feljegyzéseinek javarésze pedig szintén megsemmisült. A feladatot a szerzői jogok kapcsán felvetődő problémák tovább nehezítik, a múzeumi darabokról felvételeket készítő fényképészek illetve a kiadók részéről ugyanis engedélyt kell kérni a képek újbóli bemutatására. Az adatbázisba a korábban megjelent könyvek és múzeumi kiállítási katalógusok anyagán kívül az Irakban ásatásokat és kutatásokat végző szakértők publikálatlan jegyzetei is bekerülnek majd. A projekt résztvevői azt gyanítják, hogy a múzeum anyagának teljes helyreállítását valószínűleg soha nem fogják tudni elvégezni, ráadásul nem tudni, a múzeum iraki gondozói vajon jóváhagyásukat adnák-e az online adatbázis közzétételéhez. A múzeum dolgozóival azonban mindezidáig nem sikerült érdemben felvenni a kapcsolatot. Mivel gyors cselekvésre van szükség, a projekt jelenleg is támogatókat keres. Az egyéni hozzájárulások mellett a Chicagói Egyetemtől, valamint a Nemzeti Tudományos Alapítványtól és a Humán Tárgyak Nemzeti Alapítványától is támogatást remélnek. Bár az Interpol és az FBI Irakba küldött emberein kívül az UNESCO is egy szakértőkből álló csoportot küld az eltűnt műkincsek mielőbbi felkutatására, Dr. Ellen Herscher antropológus szerint lehet, hogy már túl későiek ezek az erőfeszítések.

Madárhang-azonosító szolgáltatás kezdte meg működését Németországban az interneten (link

-- A tavaszi könyvtári tájékoztatás aktualitásai közé máris felvehető a madárhang-szolgáltatás: fülemüle (Nachtigall), gólya (Wessstorch), kékcinke (Blaumeise) stb.

Az internetes médiaóriás RealNetworks Inc. hétfőn olyan új szolgáltatást indított be, amely lehetővé teszi zenék, általános- és sporthírek, illetve videók letöltését a megfelelő szoftverrel ellátott mobiltelefonokra és PDA-kra.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) új pályázatokat hirdetett meg, köztük a "24. óra - Kulturális kincseink digitalizálása" címűt is.