2003. július 1. (kedd), 9.00 - 14.00, Budapest, HOTEL MERCURE BUDA, Bp., Krisztina krt. 41-43. Program:
09.00 "2+3+2 éves" szabályzás - Európai munkaerő piaci realitások (Iván Gábor főcsoportfőnök, Külügyminisztérium)
10.00 Sikeres modellek, vállalkozói pályák bemutatása (Nagy László, ügyvéd, München)
11.20 Informatikai vállalkozói tükör, Eufit teszt (Bisztray György, elnök, Kis- és Középvállalkozások Egyesülete)
12.20 Hazai és külföldi támogató, segítő szervezetek, pályázatok ismertetése (Dr. Mlinarics József, elnök, MATISZ EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat link tevékenységének ismertetése; Hargitai Ferenc ügyvezető titkár - MATISZ,
13.20-14.00 Konzultáció
A konferencia és az eLearninges tananyag céljai: tájékoztatás, érdeklődés felkeltése, motiváció az EU foglalkoztatási lehetőségek iránt, meglévő munkavállalói attitűdök befolyásolása, LLL társadalmi marketingje, Informatikai Eurofit teszt elvégzése.
Jelentkezési határidö: 2003. június 26. 16:00 óra, tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu A RÉSZVÉTEL DÍJMENTES!

Egy az USA-beli Cerritos Könyvtárban megrendezett könyvtáros konferencián több előadó is arra sarkallta a résztvevőket, hogy könyvtári munkájukat kihívásként, a közönség igényeihez igazított előadásként éljék át. A Cerritos Könyvtár - melyet Kaland Könyvtárként is emlegetnek -- maga is számos újdonságot kínál a gyerekeknek. Nincsen például hagyományosan kialakított kölcsönzőpult, a könyvtárosok a teremben járkálva veszik fel a kapcsolatot az odalátogatókkal. A könyvtárban pedig egy Tyrannosaurus Rex csontváza látható kiállítva, valamint egy tengeri akvárium is, amelyben cápák úszkálnak. A konferencián az előadók között volt Marty Sklar, a Disney Stúdió szakembere, aki a szórakoztató parkok kitalálásáért és fejlesztéséért felelős. "Micky Egér 10 jó tanácsa" címmel tartott előadást arról, hogy hogyan lehet a könyvtárakat a gyerekek számára szórakoztató, vonzó, ám egyben a tudást észrevétlenül közvetítő helyekké tenni. Pontjai:
I. Ismerd meg a közönséget! (marketingkutatás)
II. "Bújj bele a cipőjükbe!" (a célközönség szokásainak, életvitelének megtapasztalása)
III. Szervezz ötletbörzét!
IV. Tervezz egy emblémát, amely meghatározza majd a megjelenést, és amin megakad az emberek szeme! (pr, márkaépítés)
V. Vizuális eszközökkel kommunikálj! (ne pedig szavakkal, vagy írásban)
VI. Semmit ne vigyél túlzásba!
VII. Mesélj el egy történetet, s ahhoz a témához minden részletben igazodj!
VIII. Kerüld az ellentmondásokat!
IX. Csökkentsd minimálisra a szabályokat, inkább azt hangsúlyozd, hogy mit szabad!
X. Csináld végig, és légy hű a szerepedhez! (ism.: KE)

Chikán Attila cikkében írja: "Az alapvető cél megvalósításához tehát egy kétdimenziós értékteremtési folyamaton vezet át az út: a vállalatnak értéket kell létrehoznia egyrészt a tulajdonos számára, másrészt pedig a fogyasztó számára."

-- A könyvtáraknál is felmerül e vállalatgazdaságtani kettős értékorientáció, és gyakran zavaros módon valósul meg. Az (köz)alkalmazotti létből következően a szervezetek hajlamosak fenntartóik politikai, személyi és egyéb preferenciáit a másik irány rovására előtérbe helyezni. Annak ellenére, hogy annó (elvileg legalábbis mindenképpen) éppen a használói igények szolgálatára hozták őket létre. A fenntartók csapata - és preferenciáik -- gyakran ciklusonként változik, a használók tábora marad, mégha igényeik lassan, de folyamatosan változnak is. A helyzetet nem egyszerűsíti, hogy a könyvtár irányítója felhatalmazását nem a használótól kapja (aki a király - legalábbis a szlogenekben), hanem a fenntartótól (aki pedig a leggyakrabban nem ért a könyvtári szolgáltatáshoz); képviselői a könyvtári szolgáltatásokat döntően nem személyesen tapasztalják meg. (MG)

Az orosz kultuszminisztérium könyvtári osztályának honlapja felhívja a figyelmet: friss adatok tanulmányozhatók a könyvtári információs rendszer (Ruslibnet) honlapján a föderális állam alkotóelemeit képező egységek (köztársaságok, nemzeti autonóm területek, megyék, azaz obklasztyok stb.) általános tudományos könyvtárainak infotechnikával való ellátottságáról. A több tucat ilyen könyvtár közül néhányat emelünk ki példaként, mondhatni, véletlenszerűen, s az adatok közül is csak pár jellemzőnek tűnőt (pl. nem tűnik igazán relevánsnak, hogy egy-egy könyvtár hány gépi rekorddal rendelkezik, hisz a közölt adatokat nem viszonyítják az éves gyarapodás mennyiségéhez, vagy nem adják meg, mióta létezik az új beszerzett dokumentumokról géppel olvasható leírás).
- Tatarsztan Nemzeti Könyvtára (Kazany): 91 számítógép, ebből 64 helyi hálózatban, 10 internetre kapcsolva, utóbbiak közül 5 gép olvasók számára (további intézményeknél azonos sorrendben ugyanezek az adatok),
- Krasznodari Puskin Területi Könyvtár: 51 - 45 // 15 - 9,
- Novoszibirszki Megyei Könyvtár: 56 - 35 // 31 - 9,
- Volgográdi Gorkij Megyei Könyvtár: 38 - 16 // 5 - 4,
- Moszkvai Nyekraszov Városi Könyvtár: 93 - 6 // 10 - 6,
- Jaroszlavi Nyekraszov Megyei Könyvtár: 28 - 25 // 25 - 4,
- Szentpétervári Majakovszkij Városi Könyvtár: 84 - 82 // 51 - 7,
- Moszkvai Krupszkaja Megyei Könyvtár: 54 - 47 (ebből olvasói: 3) // - -,
- Karélia Nemzeti Könyvtára: 73 - 70 // 41 - 11.
Összefoglalva megállapítható, hogy e könyvtárakban elkezdődött az információtechnológia könyvtári alkalmazása (gyarapítás, feltárás, adminisztráció stb.), de az olvasók számára kínált szolgáltatások dolgában épp csak az első lépéseknél járnak.

A szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium támogatásával (csaknem 800 ezer euro, azaz kb. 200 millió Ft), a göttingai Tartományi és Egyetemi, a müncheni Állami Könyvtár és mások közreműködésével 2003. június 1-től három éves projekt indult a digitális dokumentumok hosszú távú megőrzésének biztosítására. Ez egy újabb kezdeményezés a Digital Library Forum elnevezésű "fedőszerv" égisze alatt.

Berlin és Párizs jelezte Varsónak, talán a tervezettnél is hamarabb megnyitja munkaerőpiacát a lengyel munkavállalók előtt. Franciaország, Németország és Lengyelország tehát együtt kívánja kialakítani az európai szociális modellt.

-- Itthoni hangok szerint az átlagnál képzettebb egészségügyi alkalmazottak elvándorlására, pótlására fel kell készülni. Nem tudom, hogy a szintén bürokratikus kultúrájú könyvtárügy területén mi várható; készült-e erre vonatkozó felmérés. Feltételezhető azonban, hogy a hazai szakma vesztesége a munkahelyi üvegplafonba ütköző, fiatal, mobil, legalább egy nyugati nyelven beszélő, a rendszerben megrekedt potenciális húzóerő körében várható. (MG)

A szervezet és külső ill. belső érdekcsoportjai közötti bizalmi kapcsolatát megteremtő erőfeszítések (alias pr-tevékenység) kulcskérdése a szervezetről kialakított kép "menedzselése". Ez vonatkozhat éppenúgy egy személyre, egy adott könyvtárra, egy szakmai szervezetre, vagy akár a könyvtári szolgáltatások egészére. A képeknek azonban jól elkülöníthető szintjei vannak:
1. A valóság a szervezetről (ez elég összetett dolog, és igazán senki sem ismeri)
2. Énkép (amit a szervezet önmagáról tart)
3. Arculat vagy Corporete Identity (amit a szervezet önmagáról láttatni kíván)
4. Imázs (ami az egyes befogadói csoportokban a szervezetről megjelenik -- általában elég heterogén)
A fentiekből következik, hogy az énkép, az arculat és az imázs mind torzítanak valamilyen irányba a valósághoz képest. A pr kitüntetett feladata, hogy ezek minél inkább egyezzenek elsősorban a valósággal, és hasonlítsanak egymásra is. A nagy különbségek -- pl. a valóság és az énkép között, az arculat és az imázs között -- megbosszulják magukat; nemcsak a pszichológiában, a könyvtárban is. (MG)

További irodalom pl. : Public relations : a komunikáció szervezésének gyakorlati kézikönyve és kiegészítő szakismeretei / Pelejtei T., 1998

Semmi nem érvel jobban, mint a számszerű evidencia -- írta a hét évvel ezelőtt megjelent cikk szerzője. A téma mára sem vesztett aktualitásából -- legalábis idehaza biztosan nem. Noha a szerző a költségvetés emelését írja a címben, a módszerek természetesen a csökkenés megállítására is hathatósak lehetnek. (Megjegyzem: a legjobb módszer a külföldi példák felhasználása általi megelőzés lett volna -- amihez a külföldi példák is hozzájárulhattak volna.) A szerző azt vizsgálja, hogyan lehet a könyvtári statisztikákat felhasználni a közkönyvtári fejlesztési programok indoklására. A költségvetés három fő területére -- állomány, személyzet és berendezések -- összpontosít. Javaslatokat ad, hogy milyen típusú adatokat milyen érvek támogatására érdemes felhasználni. Hangsúlyt helyez a vizuális prezentációs technikák elsajátítására is. Idehaza is használt jó érv a közkönyvtár fenntartójánál, hogy a könyvtár csak kevés forrással rendelkezik (általában kevesebb mint 5%-kal a teljes költségvetésből, de ennél jóval nagyobb arányú a kapcsolata a közönséggel. (ism.: MG)

Előző számunkban a tudásszerzés felvásárlási, bérlési és célorientált erőforrások biztosításának lehetőségéről szóltunk. Most még két lehetőségre vetünk pillantást:
4. Vegyítés. Az így létrehozott tudás szándékosan összetett, sőt, a szinergikus hatások felerősítéséhez mesterséges konfliktusokat is teremt [vö. az e hírlevélben rendre megjelenő látszólag "könyvtáridegen" példákat, és az ezekkel felvállalt esetleges konfliktusokat]. - A "kreatív súrlódás" célja pl. a Nissan Design Internationalnál, hogy elősegítse a vállalaton belüli kognitív sokféleséget, illetve az ebből adódó alkotókészséget. Nonaka és Takeuchi kreatív káosznak nevezi a helyzetet. Példájuk: a Matsushita első kenyérsütőgépének kifejlesztése érdekében egyesítették a rizsfőző, a kenyérpirító, a kávéfőző és a konyhai robotgépek tudásait -- amelyek persze mind-mind különböző fejlesztők fejében voltak. Az innováció a gondolkodási sémák között húzódó határterületen következik be, de létezéséhez e gondolkodási sémáknak érintkezniük kell egymással (Leonard-Barton). A bölcsesség jele tehát, ha a szakképzett és gyakorlott dolgozó őszintén elismeri, mit nem tud, és folyamatosan megkérdőjelezi egyéni ismeretének és a vállalat tudásának érvényességét. (IDEO tervezőcég példája)
5. Adaptáció, azaz a mások által megtermelt tudás felszívása. Azok a szervezetek --figyelmeztet a könyv --, amelyek a változó feltételekre nem saját maguk megváltoztatásával válaszolnak, elbuknak. (összeállította: MG)

Speciálisan vakok és látássérültek igényei számára alakítanak ki egy részt Budapest hivatalos internetes portálján. A honlap használatát felolvasó-szoftver teszi lehetővé.

A képzési és továbbképzési politika a vállalaton belül tervezett és megvalósított képzési és továbbképzési intézkedések alapját képzi. Ez adja meg bizonyos értelemben - a stratégiai célkitűzések mellett - minden képzési és továbbképzési tevékenység keretfeltételét, fő irányát.

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt hoz létre a kormány. Az intézmény várhatóan a jövő év első napján kezd működni. A közigazgatási államtitkár által vezetett intézmény a kutatás-fejlesztés ösztönzését és koordinációját végzi majd. Erről Szekeres Imre, a kancellária politikai államtitkára beszélt egy szakmai konferencián kedden. Elmondta, hogy a hivatal nem az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság "reinkarnációja" lesz, bár a tudomány- és technológiapolitika akár minisztériumi szintű irányítást is igényelhetne. A kormány szándéka szerint egy nemzeti Innovációs Ügynökség is létrejön, amely operatív feladatokat, a pályázatok kiírását végzi majd. Az innovációs tevékenységről törvény is születik - várhatóan ugyancsak január 1-től lép életbe -, amely egyebek között a kutatás-fejlesztésre jutó ráfordításokkal és az üzleti élet tudományos szférával való összehangolásának segítéséről rendelkezik. A konferencián Kovács Kálmán informatikai miniszter bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium és az APEH egyezsége szerint a cégek, intézmények a munkavállalóik számára átadott személyi számítógépeket, internet-hozzáférést és szoftvereket dologi kiadásaikból leírhatják.

A válasz megtalálható a link oldalon. Egyszerűen fogalmazva: a privát- és közszféra együttműködése, melyben a befektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint az adott beruházásban megvalósított eszközök üzemeltetését, és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét. A kórházak esetében elhárult a jogi akadály az együttműködés elől. Kérdés, hogy a közszféra más, lobbiknak kevésbé kitett területei -- például a könyvtárak -- is követik-e a példát?

Megtartotta alakuló ülését a PPP Tárcaközi Bizottság, amelynek fő feladata az, hogy megteremtse az állami és magánszektor közötti fejlesztés, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak elterjedéséhez szükséges előfeltételeket, illetve segítse a megalapozott kormányzati döntéseket.

Nemzeti szabadszoftver-stratégia kidolgozására buzdítja a kormányt több szakmai szervezet, amelyek szerint ezzel takarékosabb állami szoftvergazdálkodás és az érintett programozók mozgásterének bővülése mellett a gazdasági növekedés is élénkülhet. Magosányi Árpád, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének (LME) elnökségi tagja az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága szerdai ülésén elmondta, hogy a stratégia a szabadon használható, terjeszthető programok térnyerését célozza. A szakmai szervezetek szerint a szabad szoftvereket preferálni kellene a közszférában, egyrészt a közbeszerzések szabályozásának "áthangolásával", másrészt "szabadszoftver-barát" központi fejlesztések során. Simon Gábor (MSZP) szerint az államigazgatás mintegy 130 ezer személyi számítógépének szoftverfrissítésére másfél-kétévenként 9-10 milliárd forintot költ az állam; ezt az összeget nyílt forráskódú szoftverekkel le lehetne faragni. A civil szervezetek szerint az ilyen programok előtérbe kerülésével a kis- és középvállalkozások járnának elsősorban jól, ugyanis nem kellene megfizetniük a kereskedelmi szoftvereket. A bizottsági ülésen az LME-n kívül a Magyar BSD Egyesület, az Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért Alapítvány, az FSF.hu Alapítvány és a Magyar Tartalomipari Szövetség képviselői vettek részt.

-- Feltehetően a könyvtárak is jelentős összegeket takaríthatnának meg. Ehhez azonban kívánatos lenne az erre vonatkozó képzés és információterjesztés megteremtése. (MG)

A svéd-modell elnevezésű informatikai adókedvezmény részleteiről csütörtökön születik meg a megállapodás az informatikai és a pénzügyi tárca között - közölte Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter szerdán egy szakmai beszélgetésen, Budapesten.

A három évvel ezelőtt indult online antikvárium, a Bookline méltán szolgált rá a "legnagyobb antikvár könyváruház" jelzőre, amivel manapság illetik.

A Topolisz Kft. és a PORT.hu új, az egész országot lefedő térképi szolgáltatásokat nyújtó oldalt indított terkepek.hu címen. A terkepek.hu az egyszerű címkeresésen túl navigálási lehetőséget nyújt, valamint autós és BKV útvonalajánlatokat állít össze.

A tízéves CompLex termékcsalád legújabb tagjaként bocsátotta útjára Magyarország első, az európai joggal foglalkozó jogi információs adatbázisát a KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

A ProQuest Company vállalatbirodalomhoz (Ann Arbor, Michigan) tartozó Chadwyck-Healey kiadó a British Libraryvel összefogva építi a XIX. századi angliai kiadványok mikrofilmes másolatát. Az 1986-ban megtervezett, s rá egy évvel elindított projekt mára 25 ezer mű mikromásolatánál tart, ami a veszélyeztetett (faalapú papír!) összállomány jelentékeny része. A 25 ezerből az általános tartalmú művek száma 14 ezer, s például a gyermekirodalom állománya közel 2400, míg a könyvkiadás, könyvterjesztés, könyvtárak szakcsoportban 1200 mű kapott eddig helyet (a "public library" kifejezésre rákérdezve több tucat találat mutatkozott). (ism.: SP)

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma pályázatot hirdet közkönyvtárak részére, a Magyarország Európai Uniós csatlakozását elôkészítô közvélemény-felkészítési program keretében a témával kapcsolatos kiadvány-gyujtemény kialakítására, kezelésére, fejlesztésére és terjesztésére, valamint uniós témájú ismeretterjesztô elôadások szervezésére. Cél a lakosság, a helyi önkormányzatok, vállalkozók, civilszervezetek tájékoztatása. Beadási határidô: 2003. június 22. (Pályázatfigyelô) Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, EU Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Fôosztálya; 1027 Budapest, Bem J. tér 4-6. link t.: (06 1) 458-1392

Az International Federation of Library Associations & Institutions (IFLA - Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége) 69. konferenciáját tartja 2003. augusztus 1. és 9. Között Berlinben (Németország). (Dice Diary 7) Bôvebb információ: ifla2003secr@sbb.spk-berlin.de link

A digitális információk felhasználóiról, a digitális információs környezetrôl, a digitális könyvtárakról, digitális információforrásokról lesz szó a 2003. Szeptember 8-9-én a finnországi Espoo-ban rendezendô nemzetközi konferencián. (Dice Diary 7) Bôvebb információ: Sinikka Koskiala sinikka.koskiala@hut.fi link

Az Európai Egészségügyi Információs és Könyvtári Szövetség (European Association for Health Information and Libraries - EAHIL) tanácskozást szervez Oslóban (Norvégia) 2003. június 25. és 28. között. Szó lesz egyebek között az információhoz jutásról, az elektronikus újságokról, a határokon átnyúló együttmuködésrôl, a virtuális könyvtárakról. (Dice Diary 9) Bôvebb információ: European Association for Health Information and Libraries - Hilde Stromme hilde.stromme@ioks.uio.no link

A Goethe-Institut Budapest és a Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár "50 könyv öt évbôl" címmel könyvkiállítást rendezett. A kiállítás a látogatók szavazatai alapján készült: kérdôíves felméréssel tudakolták, melyek voltak az 1997. és 2001. között beszerzett német nyelvu könyvek közül a legnépszerubbek. Ezt az ötven könyvet tekinthetik meg most az érdeklôdôk 2003. június 29-ig. (KultúrPont) Bôvebb információ: Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1. - Kanyó Ursula kanyo@budapest.goethe.org

Az újság tavasszal bevezetett új megjelenéséhez idomult, ugyanakkor egyszerűbbé, olvashatóbbá, egységesebbé és átláthatóbbá vált a NAPI Gazdaság internetes oldala, a Napi Online - tájékoztatta a szerkesztőség hétfőn az MTI-t.