A Német Könyvtári Szövetség a Bertelsmann Alapítvánnyal együttműködve ismét összeállította a versenyben -- önkéntesen! -- résztvevő német könyvtárak rangsorát. A közkönyvtárak mezőnyében 210 intézmény indult: az idei győztes Heidelberg városi könyvtára lett. A könyvtár fontosabb mutatói: lakosonként 1,7 dokumentum, ezer lakosra 25 m2 alapterület, ezer lakosra 0,34 könyvtári munkatárs, állomány-megújulási mutató 10,1 (vagyis 10 évenként teljesen megújul az állomány!), számítógép-ellátottság (egy lakosra jutó számítógépóra évenként): 0,59. Az öt mutatóból hazai szemmel nem túl erős az első (állomány), - de annál inkább a negyedik, az újjal való gyarapodás. A könyvtári létszám is igen szoros, háromezer lakost lát el egy dolgozó (nálunk a megyei és városi könyvtárak - Budapest nélkül) mintegy kétezret. Jelszó: hatékonyság, azaz egységnyi ráfordításra minél nagyobb hozamot szolgáltatást biztosítani. A tudományos könyvtáraknak idén hirdettek először versenyt, s ezen ötven intézmény indult. Nyertes a nagy múltú Göttingai Egyetemi Könyvtár lett. Itt ezer felhasználóra 2,8 m2 alapterület, 14 (!) munkatárs illetve 300 euro gyarapítási keret jut. A gyarapítás tizedét már elektronikus forrásokra költik. Heti nyitvatartási idő: 72 óra (Konstanz mutat itt példát 139 órájával, azaz majd teljes heti éjjel-nappali fogadókészségével). Az Amerikából érkező rangsorolási verseny a gazdasági és szolgáltatási hatékonyságot, valamint a munkatársak fejlődését támogató szellemet értékeli. Érdemes hangsúlyozni, hogy a megmérettetés önkéntes.(SP)

Új, középtávú stratégiája meghirdetésével válaszolt a fokozódó piaci és szabályozói nyomás következtében csökkenő eredményeire a Matáv. A terv része a létszámcsökkentés és a balkáni terjeszkedés.
-- A magam részéről nagy hasonlóságot látok az egykori, hagyományos technológiát szolgáltató monopolvállalat és a könyvtári rendszer között. Mindkettőnek leáldozik a csillaga, amennyiben hagyományaira épít. Mindkettőnek társadalmi jelentőségű az alapvető célja (a kommunikáció illetve az informálódás, rekreáció támogatása), ám az általuk használt technológia jelentős részében (de nem egészében!) nagyot változott. A gyorsan megszaporodott és fürge konkurensek között a nyerő stratégia az idejét múlt üzletágak ésszerűre csökkentése, és a kapacitások áthelyezése új piacokra. S persze minél gyorsabban tanulva vált stratégiát, annál nagyobb lehet reménye, hogy fennmaradjon. (MG)

A legnagyobb, akár 10 ezer zeneszámot is tárolni képes, 40 gigabájtos, valamint a kisebb, 20 gigabájtos iPod digitális zenelejátszó modellje 399, illetve iPod- lejátszó 299 dolláros árával 100 dollárral olcsóbb a jelenlegi változatnál, ősszel pedig legfeljebb ennyiért jönnek a Hewlett-Packard (HP) neve alatt – és kék színében -- forgalmazott készülékek. - F: júl. 31.
-- Az általam megkérdezett zenei könyvtáros nem merte elárulni a vinyl és a CD állomány közötti forgás különbségét. Az MP3-használat (illetve hasonló új technológiák) és a hagyományos CD-k közöttiről pedig csak sejtése volt. A könyvtárakban tárolt vinyl és CD-lemezek, kazetták ódivatúak a ma népszerű adattárolók felől nézve, különösen az utóbbiak porosodnak kilométerszám a hazai könyvtárakban. Az interneten elvileg bárhová eljuttatható a hangfájl, ezért minden eddiginél ésszerűbb központi szerveren tárolni digitalizált hanganyagokat, úgy, hogy a lekérő használó vagy könyvtáros maga készítheti el CD-jét percek alatt. A vinylektől pedig -- részben digitalizálva -- elosztóhálózat tehermentesítheti a könyvtárakat. Az egyes könyvtárak -- éppen ha akarják --, tarthatják továbbra is helyben zenei állományukat -- 1000 lemeznyi anyagot egy cigarettásdoboz nagyságú tárolón. Éppen úgy, mint használóik. (MG)

Az informális beszélgetésekről szóló cikk azoknak szól, akik új állás után néznek. Főként fiatal, tetterős könyvtárosoktól jövő kérdés, hogy miként juthatnak kihívást jelentő álláshoz. Nekik lehet érdekes az írás. S persze azoknak is, akik felismerik: igazából az informális, a le nem írt, nyomtatásban, kötetben meg nem jelent, testre szabott információ, tudás lehet igazán hasznára a döntéshozóknak. Az ilyen pedig nem a könyvtári katalógusban található, és az állományvásárlásra szóló keret esetleges növelése mit sem használ ennek a tényleg fontos vagyonnak növelésében (sőt!). Minél később tudatosul ez a könyvtárban, annál tovább tart a tettrekész (lélekben és / vagy testben) fiatalok pályaelhagyása, a szakma pozícióvesztése.

A Deloitte "Kína változásban" című új tanulmánya szerint Kína már nem éri be azzal, hogy a világ egyik legkiválóbb gyártója: egyre aktívabban vesz részt a technológiai világszabványok fejlesztésében. Aki ezt nem veszi figyelembe, hamarosan lemaradhat. Kínának jelenlegi helyzetéből – számos technológiai termék vezető fogyasztójaként és gyártójaként - valamint egészséges hosszú távú növekedési kilátásaiból adódóan jó lehetősége van arra, hogy mind saját piacain, mind a világpiacon befolyásolja a szabványokat. A kínai szabványok egyre szélesebb körben való elfogadottá válásával párhuzamosan a kínai cégek egyre inkább irányító szerephez jutnak a világ technológiai szektorában.

2004 februárjában indította útjára az Európai Unió Információs Társadalom Portálja (EU Information Society Portal) az Eurostat infotársadalom témához kapcsolódó statisztikáinak az oldalát. A szándék szerint egyablakos (one stop shop) rendszerű weblap minden, a témához kötheto releváns jelentést egyetlen helyen gyűjt össze és tesz hozzáférhetové, amely valaha az Eurostatnál megtermelodött. Az információs társadalom mérése (Measuring the Information Society) névre hallgató kezdeményezés az elmúlt fél évben megtelt anyaggal, így érdemes bogarászni a tartalomban, így például az egyéni és vállalati internet- hozzáférés idosoros adatai között, amelyek a virtuális könyvtárban lelhetok fel. link