Az OCLC újabb tanulmánya ezúttal a társadalmi, gazdasági, technikai, kutatási és tanulmányi, valamint könyvtári környezet elemzését adja: vagyis átfogó PEST- elemzést. Fontosabb megállapításaiból itt ízelítőt kínálunk.
- Amerikában 2002-ben 1,3 milliárd dollárért vásároltak online tartalmat (43%- os emelkedés az előző évihez képest), míg Nyugat-Európában 360 millió euróért (itt a piac 2007-ben elérheti a 2,4 milliárd eurót).
- A Google a vezető keresőmotor: 2003. szeptember 7-én elérte a napi (!) 200 millió kérdés nagyságrendet, ezzel az összes kérdésnek háromnegyedét "tarolták".
- Világszerte már közel 200 ezer weboldalon lehet "Ask a librarian" (Fordulj a könyvtároshoz, Kérdezz a könyvtárostól, itthon LibInfO) típusú szolgáltatáshoz jutni.
- A mai Internet-használók egyre fiatalodnak, már az 5-8 évesek ötöde is kalandozik a hálón, miközben a 16-18 éves korosztály egésze él lehetőségeivel. Az interaktív életmód egyre inkább általános jellemzője a fiatal nemzedéknek.
- Egy felmérés szerint a főiskolai diákok háromnegyede többet használja a világhálót, mint könyvárát. Ugyanakkor a könyvtárak hatalmas forgalomnak örvendenek.
- Világszerte a könyvtári kiadások meghaladják a 30 milliárd dolláros szintet. Ebből mintegy háromnegyedet képviselnek a gazdagabb és fejlett könyvtárüggyel rendelkező államok (USA, Japán, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország). A könyvtári kiadások GDP-arányában Dél-Korea vezet (0,31%), mögötte az Egyesült Királyság áll (0,21%), -- Magyarország 0,10%-os GDP- arányával a középmezőny végén található (a fejlődő országok esetében az arány 0,002%). Ennél talán még kifejezőbb az egy főre jutó könyvtári költés, ami a vezető államok esetében eléri a 40-50 dolláros szintet (Magyarország: 6-7 dollár/fő).
- Hatalmas piacra tesz szert az e-tanulás: például az arizonai Phoenix Egyetemnek világszerte 170 ezer (táv)hallgatója van. A Fortune magazinban közölt rangsor, mely a száz leggyorsabban növekvő vállalkozást fogja át, negyedik és hatodik helyen e-tanulásra specializált vállalatot szerepeltet.
- A könyvtári szakértőknek növekvő szerepe lehet a digitális állományok feltérképezésében, értékelésében és közvetítésében. E szerep megvalósítása érdekében a könyvtári lehetőségeknek mindinkább állandóan és bárhonnan elérhető megoldásokat kell nyújtaniuk. Ezen kívül hallatlan nagy fontossága van a tudományos közlésmechanizmus új rendszerének kialakulásában: különösen a fontos tartalmak megőrzésében (repository).
- Hallatlan az angol nyelv dominanciája: személyi oldalról a világnépességen belül 5%-ot, a hálózatot használók közt 36%-ot képvisel e nyelv, viszont a hálózaton lévő tartalmak esetében aránya 68%-os). (SP)

"A felnőtt lakosság kétötöde helyesli, hogy az állam felemelje a közszolgálati dolgozók fizetését a hasonló munkakörök piaci bérszínvonalára..." "A helyeslők azok körében felülreprezentáltak, akik személyesen érintettek e kérdésben, valamint azok körében, akik a társadalmi hierarchia felső harmadában helyezkednek el." A válaszok okait vizsgálva a felmérést végző feltételezi, hogy 1. az átlagember számára nehezen értelmezhető a közszolgálat fogalma, 2. nem feltétlenül világos a válaszadóknak, hogy bizonyos foglalkozások képviselője a közösséget szolgálja, hogy munkája közérdekű, "például a könyvtáros vagy az adóhivatali tisztviselő esetében ez nem magától értetődő", 3. "az emberek nem látják valószínűnek, hogy a közszolgálati béremelés számukra közvetlen haszonnal járna."
- Hogy egy vélemény megfelel-e a valóságnak vagy az érintettek vélelmeinek, lehet kérdés. Egyet érteni nem szükséges, ám nem is mérvadó. De mindenképpen botorság a célcsoport artikulált véleményét figyelmen kívül hagyni. Optimális esetben e vélemény alapos megismerése cselekvésre, és a meglévő stratégia átgondolására ösztönző hatású -- innovatív, jövőre figyelő szerveződések esetén. (MG)

A Könyvtári Figyelő most megjelent 2003/3-as számában Koltay Tibor szemléje -- Vitairatok a tudásmenedzsment lehetetlenségéről -- amely a tudásmenedzsmentről alkotott közkeletű vélekedések átgondolására késztet. Két provokatív írásról számol be, Tom Wilson és F. J. Miller cikkeiről. A szerzők óvnak a tudásmenedzsmenttől, mint divatjelenségtől, vagy mint az információmenedzsment szinonimájától. Megfogalmazzák kételyüket, hogy az információs folyamatok hatékonyan menedzselhetők-e. Ám nem azt vonják kétségbe, hogy az emberek nem tudnának hatékonyan hozzájárulni a szervezetek vezetéséhez, hanem úgy látják, nem célszerű túlságosan leegyszerűsítve kezelni a kérdést. Inkább az a fontos, hogy olyan feltételeket teremtsenek és kezeljenek, amelyek a tudás átvételét és használatát támogatják. "Az információ és a tudás jellemzőinek összevetése azt mutatja, hogy az információ -- a már említett statikus jelleg mellett – személyektől független, explicit, digitális, könnyen sokszorosítható, könnyen szétsugározható, nincsen belső lényegéből fakadó jelentése. A tudás ezzel szemben dinamikus, személyfüggő, rejtett (tacit), analóg, létre kell hozni (nem sokszorosítható), főként szemtől szemben terjeszthető (nem szétsugározható), jelentését személyesen kell meghatározni. Az információból az emberi interpretáció pillanatában lesz tudás" -- írja Miller.

Úgy tűnik, nem csak hazai probléma a könyvtárak közötti együttműködés. Erre utal Richter cikke, amelyben a hazaihoz hasonló cseh tapasztalatokat fogalmaz meg. Miközben felveti, hogy az internetes információterjesztés kikerüli a hierarchikus irányítási struktúrákat, cikkében olyan szemléletet mutat be, amely zsigereiben tartja fenn a kifogásolt rendszert. Egyik ilyen megjegyzése, hogy "Belkönyvtári viszonylatban nem kell együttműködésről beszélni, minthogy itt a kapcsolatok és a hierarchiák szabályozva vannak." Az együttműködés gátjai között viszont ilyen elemeket említ: akadozik az információáramlás, nem demokratikus a döntéshozatal, sok a klikk, alkalmatlan vezetők, eluralkodik a hazudozás és az őszintétlenség, nem kell megfogadni a legmegalapozottabb kritikát sem. A szerző felhozza az Open Society Institute programjainak hatását, mely a könyvtárakat -- szégyenszemre -- kívülről szorítja rá az együttműködésre. (MG)

A Finn Elektronikus Könyvtár (FinELib) 2002-ben 8400 elektronikus folyóiratot és 120 adatbázist kínált a finn tudományos közösség mintegy 110 ezer tagjának (felsőoktatási oktatók és diákok, kutatók). Ennek használatát elemzi az Information Research című elektronikus folyóirat 2004. januári számában T. Kortelaien. A vizsgált évben a 8400 folyóiratban 13 millió keresést hajtottak végre és 2 millió cikket töltöttek le (nyomtattak ki). Előző évben e számok: 7200 folyóirat, 1,4 millió kiíratás. (SP) - F: jan. 31.

Az Orkut.com elindításával a Google is belépett a közösségszervező hálózati szolgáltatások felkapott piacára. Az információkereső rendszeréről híres cég új szolgáltatástípusok bevezetésével folyamatosan bővíteni igyekszik amúgy is népes felhasználói táborát. Az összehasonlító vásárlás és a hírek közti keresés után most elindított közösségszervező hálózat egyértelmű jelét adja annak, hogy a Google tervei túlmutatnak az információkeresést elősegítő rendszerek biztosításán. Az Orkut baráti kapcsolatok kialakítására szolgáló bizalmas közösségi webszájt. A közösségszervező hálózat bevezetése elemzők szerint arra utal, hogy a Google a Yahoo-hoz hasonló portállá kíván válni - noha ezt a cég mindig is cáfolta. A Google eddigi szolgáltatásai lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy vásároljanak, a hírek közt keressenek, megakadályozzák a felbukkanó hirdetéseket, tőzsdei információkhoz jussanak, vagy hogy információkat tegyenek közzé a hálón. A közösségszervező hálózat szolgáltatási komponense pénzügyi elemzők szerint nagy valószínűséggel kellő befektetői vonzerőt jelent majd ahhoz, hogy a cég a közeljövőben nyilvános részvénykibocsátásba fogjon.
-- Az információforrás köré szerveződő közösség a könyvtárak számára is vonzó lehetőség lehet. A különböző érdeklődésű könyvtári használók hírcsoportokba, levelezőlistákba szervezése nem új gondolat, mégsem válik jellemzővé. Lehet, hogy a könyvtárak tudatosan maradnak az információszolgáltatás mellett, kerülve a tudásgazdálkodást? A Google által követett modell azon túl, hogy eredményes a figyelemgazdálkodás szempontjából, befektetőket is vonz. A könyvtárak számára szintén hasznos lehetne a figyelem és a 'befektetői' érdeklődés. (MG)

Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) által akkreditált 56 program közül 52 tantervét vizsgálták. Ezek közül húszban nem kötelező a kutatásmódszertan, sőt nem is szerepel ilyen jellegű tárgy a kínálatban. A U.S. News & World Report c. napilap listája alapján a legjobbak közé tartozó 11 tanszék közül csak ötben kötelező e tárgy felvétele. Egy utóvizsgálat szerint kettővel nőtt a kutatásmódszertant nem oktató tanszékek száma. A felmérő következtetése: a könyvtártudomány e tekintetben a humán tudományokhoz (pl. pedagógia) közelít, nem pedig a társadalomtudományokhoz, amelyek oktatásában -- az üzleti tanulmányokhoz és a szociális munkások képzéséhez hasonlóan -- jóval nagyobb szerepet kap a kutatásmódszertan. Pedig a könyvtárosok a kutatásnak nemcsak fogyasztói, hanem termelői is, azaz tudományos kutatást folytatnak és publikálnak. Nem helyeselhető tehát, ha nincsenek erre felkészítve. A kutatásmódszertan ilyen mértékű elhanyagolása pedig azt teheti esetleg szükségessé, hogy az ALA az akkreditáció feltételéül szabja ennek a tárgynak a kötelező felvételét.

Az amerikai felsőfokú oktatásban az elméleti képzés mellett jelentős hagyománya van a szolgáltatásnyújtás gyakorlati oktatásának. A Buffalói Egyetem könyvtári és információs szakán büszkék arra, hogy két ilyen jellegű kurzus is szerepet kapott az oktatásban. Az egyik ezek közül a könyvtári ellátás megtervezése a hajléktalanok közössége (Menedék) számára. A munka során a hallgatók naplót vezettek, melyben értékelték nemcsak a feladat alakulását, hanem társaik eredményét és a csoport egészének tevékenységét is, figyelembe véve a közösségi szellemet, a megnyilvánulás szabadságát, az egymás iránti bizalmat, a nyitottságot, a döntéshozó képességet és az időbeosztás is. Feltérképezték erősségeiket és gyengeségeiket egyaránt (jó problémamegoldó képesség, önállótlanságra való hajlam, humorérzék, becsületesség, nyíltság stb.). A hallgatók egész idő alatt szoros kapcsolatot tartottak egymással, főként e-mail útján és az egyetemi órákon tartott megbeszélések során. A hallgatók munkájának sikerét jelzi, hogy az általuk lefektetett tervet a Buffalo és Erie Megyei Közkönyvtár felkarolta, beterjesztették az igazgatótestületnek, melynek tagjai egyértelműen kiválónak ítélték meg a hallgatók munkáját. Köszönőlevelük szerint nem kaphattak volna tökéletesebb munkát akkor sem, ha egy vállalkozással kötöttek volna szerződést a feladat végrehajtására. A könyvtár létrehozását megszavazták, a hallgatók és tanáruk pedig méltán lehettek büszkék munkájukra.

... Régen és most is az egyik legfontosabb mérőszám egy egyetemnél a könyvtár nagysága. Ma ehhez természetesen már hozzátartozik a számítógépek száma és a tantermek felszereltsége is. A hallgatók átlagos megítélése mindhárom szempont szerint a "közepes", illetve a "jó" kategória közé esik. ... A diákok leginkább a könyvtárak színvonalával voltak megelégedve. A számítógéppel való ellátottságról azonban csak 47 százalékuk vélekedett pozitívan. - F: febr. 2.

Százmillió forinttal támogatja a kultusz- és az informatikai tárca a kulturális értékek digitalizálását, az összeg 62 elképzelés megvalósítására elegendő - hangzott el szerdán a Digitális kultúra című pályázat eredményhirdetésén. Az alkotásokat honlapokon és a jövőre megnyíló Jövő Házában állítják ki. - F: jan. 29.

Háromszázhetven év után Pozsonyban előkerült Pázmány Péter könyvtárának félszáz darabja: az 52 kötetet Dr. Mészáros Klára, a pozsonyi egyetemi könyvtár régi nyomtatványok és kéziratok osztályának vezetője fedezte fel a könyvtár két és fél milliós állományának rengetegében. - F: jan. 26.

Korábban szóltunk már a Wikipédiáról, mely most jelentős mérföldkőhöz érkezik: várhatóan megszületik ugyanis a Wikipedia enciklopédia 200.000-dik cikke. Az internethasználók által önkéntes alapon épített és működtetett általános enciklopédia a digitális kor legelképesztőbb fejlesztéseinek egyike. A Wikipedia eddigi létezésének három éve alatt értékes információforrássá vált, bizonyítva, hogy napjaink hálózatok által összekapcsolt világában a hétköznapi ember is nagy dolgokat vihet véghez. Szerte a világon több ezren járultak már hozzá szakértelmükkel a referencia-webhely építéséhez, és szinte nap mint nap bukkannak fel új önkéntesek. A Wikipedia cikkei jellemzően semleges hangvételűek, az ellentmondásos témák esetében pedig az alapvető tények mellett általában az eltérő nézetek taglalása is megtörténik. A Wiki erejét is azok az önkéntes felhasználók adják, akik rögvest tetten érnek és rendbe hoznak minden kártékony megnyilvánulást, kirekesztve az online vandalizmus minden formáját. Miután ugyanis a garázdálkodók észreveszik, hogy az okozott kárt perceken belül helyreállítják, felhagynak tevékenységükkel, és esetleg más, sokkal sebezhetőbb célpontokat szemelnek ki maguknak. Kapcsolódó linkek: Wikipedia enciklopédia: link Wiki szoftver: link

Egy 72 ezer dolgozóra kiterjedő felmérés szerint minden tizedik munkavállaló alkalmatlan arra a munkára, amit végez. A brit Learning and Skills Council (LSC) által megkérdezett munkaadók szerint a dolgozók inkompetenciájának fő oka a munkatapasztalat hiánya. Csaknem ugyanennyi problémát okoz a motiváció hiánya, illetve a főnökök vezetési képességeivel kapcsolatos gondok is. - F: febr. 2.

A talán leginkább egy vastag kartonra hasonlító képernyőt az újságok és folyóiratok alternatívájának szánják. A polimer alapra integrált TFT elektronika segítségével megoldott a megjelenítés, és a tartalom letölthető mobiltelefonról vagy más alkalmas eszközről az elektronikus papírra. Elolvasás után az összecsavart képernyőt egy vastagabb töltőtollszerű csőbe, majd az egészet a zsebünkbe csúsztathatjuk. - F: jan. 27.

Évente több ezer - tudományos és technológiai szektorban dolgozó – európai vándorol ki az Egyesült Államokba. Az amerikai Time magazin szerint a jelenség Európában eurómilliárdok és állások tízezreit teszi kockára. (...) ... amerikai viszonyokhoz képest jóval kisebb pénzügyi támogatások mellett a centralizált struktúra és a bürokrácia is nehezíti [a helyzetet Európában]. Miközben Európában szinte kizárólag a tudományos hierarchia számít, s a tudósokat életkoruk és publikációik mennyisége alapján rangsorolják, addig az Egyesült Államokban piaci alapokon, egymással versenyezve küzdenek a tudományban dolgozók azért, hogy pénzzé tegyék tudásukat. Az Egyesült Államokban tehetséges fiatal tudósok - eredményesség esetén – olyan lehetőségeket kaphatnak, melyekhez Európában csak tíz éves kutatási tevékenység árán, őszülő hajjal jutnának hozzá. A tengerentúlon például egyáltalán nem ritka, hogy ügyes tudósok harmincévesen már saját laboratóriumukat menedzselhetik. - F: jan. 28.

Magyarul is megjelenik a térítésmentes Revue Elargissement. A pdf-formátumban érkező lap legutóbbi, négyoldalas számának címei: Szegénység és társadalmi különbségek, Termelékenység és növekedés: összefüggések, A fejlődő gazdaság egyik fejlődő iparága, Nincs 'digitális törésvonal' Közép-Kelet-Európában. Megrendeléséhez mindössze egy emailcímet kell küldeni a revueelargissement@dree.org címre. A korábbi számok franciául, angolul, németül és magyarul a link oldalon olvashatók. (MG)

Májustól a csatlakozó országok nyelvein is olvasható az Official Journal, az unió közlönye. Erről állapodott meg kedden a kiadványt gondozó hivatal hét kiadóval egy 140 millió eurós, öt évre szóló szerződésben. Az éves szinten is több százezer oldalnyi közösségi joganyag fordítását az érintett országokban végzik. Uniós jogszabály csak akkortól kezdve tekinthető hatályosnak, ha az Official Journalban megjelent. - F: jan. 30.

Az autósok hétfőtől 24 órás közlekedés- és orvosmeteorológiai előrejelzést olvashatnak az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján. Az elmúlt hetekben több halálos baleset is történt, mert az autóvezetők nem tudtak alkalmazkodni az időjárás miatt megváltozott útviszonyokhoz. - F: febr. 3.

Káprázatosan szép albummal örvendeztette meg az Országos Széchényi Könyvtár, a Helikon Kiadó és az Alföldi Nyomda Rt. a térképek és a könyvek barátait. Az OSZK térképgyűjteményéből Plihál Katalin avatott kézzel válogatta az anyagot, és a lapokat szakszerű magyarázó szöveggel látta el. A remek reprodukciókat és pompás kódexfotókat Hapák József készítette. - F: jan. 30.

A kottatár egyik legérdekesebb darabja (kép: Népszabadság - Szabó Bernadett), Bach János-passiójának kottájáért több mint 600 ezer forintot adtak. Ez a 13 ezer darabos Nemzeti Filharmonikus Kottatár legdrágább darabja. Az archívum vezetője, Szekrényi Ágnes szerint azonban a kottatár legértékesebb anyagai azok, amelyek eredetiek, és amelyeken a zeneszerző kézírása is fellelhető. Ilyenek Kodály Zoltán Fölszállott a páva című népdalra írt variációinak, Dohnányi Ernő Rurália Hungarica című művének eredeti, kezük írásával is ellátott kottái. Mellettük Bach, Haydn, Mozart, Verdi, vagyis világklasszis komponisták zongorakivonatai, partitúrái, kórus- és zenekari műveinek új és megsárgult kottái sorakoznak. - F: jan. 27.